Erdőgazdasági ágazatban de minimis támogatás

Kérdés: Erdőgazdálkodási ágazatba sorolt társaság további tevékenysége fakereskedelem. A társaság bérelt erdőben végzi tevékenységét, integrátor, valamint egyéb magánerdő-tulajdonnal rendelkező közösségekkel kötött megállapodás alapján. Vállalt feladata az erdőtörvényben leírtak szerinti tervezés, fakitermelés, újratelepítés, telepítések ápolása, gyérítés, tisztítás stb., a területről letakarított fát a megállapodástól függően a tulajdonosoktól felvásárolja és továbbértékesíti. Árbevételének nagyobb része ebből származik. A 200 000 eurós keret vonatkozik-e rá, vagy esetleg ezen a kereten belül valamiféle számítási móddal kell megállapítani a rá vonatkozó de minimis keretet? A bérelt területek után az erdőtelepítésekre már tavaly kapott 10 000 eurót, az idén úgyszintén kb. ennyit. Teljes a tanácstalanságom, hogy most a társaságiadó-bevallásnál vehetek-e még igénybe adókedvezményt a Tao-tv. 22/A. paragrafusa alapján? A beruházás támogatásintenzitási keretébe belefér. A rá vonatkozó de minimis keret nagyságát szeretném biztosan tudni.
Részlet a válaszából: […] ...végzéshez (például az ilyentevékenységet szolgáló beruházáshoz) nem lehet de minimis támogatástérvényesíteni.A Bizottság által kiadott "az agrár- és erdészetiágazatokban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások,2007-2013 (2006/C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Személyesen közreműködő nyugdíjas

Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?
Részlet a válaszából: […] ...kell szolgáltatni.A személyes közreműködőidíj-kiegészítés adóalapját(1,27-szeresét) a magánszemélynek a társas vállalkozás által kiadott igazolásalapján, mint nem önálló tevékenységből származó adóalapot az adóbevallásábanaz összevont adóalapjába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Jóvátételként kapott összeg elszámolása

Kérdés: A könyvkiadással foglalkozó kft. – ügyfelünk – a Fővárosi Igazságügyi Hivatal közreműködésével létrejött megállapodás alapján, "jóvátétel" jogcímen – egy másik vállalkozás által elkövetett jogsérelem miatt – banki átutalással jelentős összeghez jut. Kérdés, ügyfelünk részéről milyen bizonylat kiállítására van szükség? Helyes-e, ha a beérkező összeget egyéb bevételként számoljuk el? A jóvátétel címén kapott bevétel adó- és áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] ...bankbizonylat alapján a kapott összeget egyébbevételként kell elszámolni.Ha a kft. valamely szolgáltatását, jogát (például szerzőijog, kiadó jog stb.) a másik vállalkozás csak a kérdés szerinti hivatalközreműködésének eredményeként ismerte el (mert fizetett), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?
Részlet a válaszából: […] ...kell meghatározni.Az átlagosstatisztikai állományi létszám meghatározásánál – egyéb előírás hiányában -célszerű a KSH által kiadott, Útmutató a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshozkiadványban (Útmutatóban) foglaltakat figyelembe venni.Az Útmutató 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Jövedékiadó-változáshoz kapcsolódó leltárkülönbözet

Kérdés: A legutóbbi új jövedékiadó-változás miatt a leltározott készletérték-különbözetet be kellett-e vallani, illetve befizetni? A területi APEH szerint igen, de a törvény szerint nem, mivel csupán a 2006. évben kellett utoljára befizetni. Mi az igazság? Mi bevallottuk, sokak szerint nem kellett volna. Az új rendelkezés nem írja felül a törvényt, még ha azt nem is aktualizálták egységes szerkezetbe?
Részlet a válaszából: […] ...a mindenkori Áfa-tv., sem a mindenkori jövedéki adóról szóló törvény nemtartalmazott, és azóta sem tartalmaz. A jövedékiadó-tételek változásán alapuló,azzal összefüggésben felmerült ilyen irányú áfakötelezettségeket egyszerialkalmakkal írták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Behajthatatlan követelés az evánál

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészíteni. Amennyiben az evás egyéni vállalkozó az evaalapja meghatározása során bevételként számításba vette a kft. részére kiadott 2 500 000 forint összegű számlát is (és az előleggel, természetben kapott ellenértékkel részben sem került kiegyenlítésre)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Megrendelésre végzett nyomdai szolgáltatások

Kérdés: A kiadó cég a nyomdai szolgáltatóval vállalkozási szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a kiadó milyen nyomdai terméket és hány példányszámot kér. A kiadó nem bocsátotta a nyomda rendelkezésére az előállításhoz szükséges anyagokat (papírt). A számlákból egyértelműen kiderül, hogy a nyomda milyen terméket, hány példányban állított elő. A számlákon a legtöbb esetben az SZJ 22.22.3 számot (nyomdai szolgáltatás), időnként a VTSZ 49.11 számot (nyomdai kivitelezés) tüntetik fel. Ezen számlák alapján a kiadó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe? A kiadó SZJ 74.40.11 hirdetési tevékenységet és VTSZ 48.10 kiadványértékesítést végez. Ha a nyomda szolgáltatást nyújt, minősíthető-e az közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell foglalkozni anyomdai tevékenység számviteli elszámolásával, illetve az áfa megítélésével. A nyomda által előállított termékek a kiadónál csak akkorkönyvelhetők termékbeszerzésként (függetlenül attól, hogy a nyomda a számláramilyen SZJ-, illetve VTSZ-számot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Pontgyűjtő akció vásárlási utalvánnyal

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozik cégünk. Előre meghirdetett pontgyűjtő akció keretében vásárlási utalványt adnánk a pontokat beváltó vevőinknek. Mi a helyes adózási és számviteli eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...van.Kezdjük azzal az esettel, amikor a vásárlási utalványt akérdező cég bocsátja ki, és a kérdező cégnél lehet beváltani. A vevőknek kiadott vásárlási utalványokat a 0.számlaosztályban kell nyilvántartani. Amikor a vevő vásárol, a beváltottutalvány értékével a 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
Vesd össze: 4494-es kérdés

Kérdés: A 2920. számú kérdésre adott válaszuk szerint a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján a megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszámát egy tizedesre kerekítve kell számolni. Az APEH most ellenőrzés alá vonta a 2006-2007. évet. Szerintük egész számra kell kerekíteni. A hivatkozott jogszabályi helyet 2007. 07. 01-jével hatálytalanították. Ezt követően hogyan kell kerekíteni?
Részlet a válaszából: […] ...állományi létszámot kell érteni minda kötelező foglalkoztatási szint, mind az abból hiányzó létszám számításakor. A KSH által kiadott, 2004. január 1-jétől érvényes Útmutatóa munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadvány 6. pontja tartalmazza...[…]
Vesd össze: 4494-es kérdés cikkhez"> Vesd össze: 4494-es kérdés cikkhez" class="greenUi">Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert – a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; – Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; – ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
Részlet a válaszából: […] ...jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagságiviszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagjarészére kiadott vagyonnak az adózott saját tőkeként kimutatott értéketmeghaladó részével. E szerint tehát csak azzal a résszel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
11
12
13
23