237 talált cikk a kiadó kifejezésre

Kérdés: "A" belföldi adószámmal nem rendelkező Közösségen belüli vállalkozás, "B" belföldi vállalkozás, "C" belföldi vállalkozás. "C" vállalkozás a belföldön épülő új csarnokába "A" vállalkozástól megrendel egy komplett anyagmozgató berendezést helyszíni szereléssel együtt. "A" vállalkozás a berendezés gyártásának 90%-át és a helyszíni szerelést "B" vállalkozó részére kiadja. "B" vállalkozó az elkészült berendezést leszállítja közvetlenül "C" vállalkozónak, és a helyszínen be is szereli. "B" vállalkozónak "A" vállalkozó felé az Áfa-tv. 82. § (1) bekezdése, vagy a 89. § (1) bekezdése szerint kell számláznia a gyártást és a szerelést?

Kérdés: A parkolóautomaták ürítése hetente történik. Az egyes automaták ürítésekor összesítő bizonylatot adnak a tárolt érmék számáról. Ürítés után a kft. telephelyén pénzszámoló gép segítségével megtörténik a tárolt termék újraszámolása. Az általunk számolt érmeszám rendszeresen eltér a parkolóautomata által kiadott bizonylaton szereplő érmeszámtól. A pénztáros által számolt összegről jegyzőkönyv készül, és a ténylegesen ürített összeg kerül a pénztárba bevételezésre. Hogyan kell megfelelően dokumentálni a parkolóautomaták tévedését? A tévedés számviteli elszámolása hogyan történjen?

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?

Kérdés: Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek – szerintem – a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?

Kérdés: Kávéautomatát vásárolt a cég. A cukrot és tejet, valamint a kávét az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelem. Az árbevételt azonban nem tudom, hogyan kell kiszámítani és milyen bizonylat alapján kell könyvelni?

Kérdés: Megbízónk – mint haszonbérbe vevő – haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építmény­adó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?

Kérdés: A 4494. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A rehabilitációs hozzájárulásnál az Flt. 41/A. §-a szerint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, mely létszám meghatározása a KSH 2009. Útmutató szerint történik? Az Útmutató 2.2. pontja határozza meg a statisztikai létszámba tartozók körét. E pont szerint nem tartozik sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott. A kérdésre adott válasz azt írja, hogy mindenkit számba kell venni. Ez nekem ellentmondásos.

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?

Kérdés: Kiadónk elkezdte az online termékek fejlesztését. Egyes, eddig papíralapú könyveinket interaktív elemekkel, feladatokkal, megjegyzési lehetőségekkel kiegészítve, elektronikus formában teszi elérhetővé a világhálón (ibook), hozzáférési díj ellenében. A fejlesztés évében viszonylag magas költségek merülnek fel, de alacsony bevételek, a következő években éppen fordítva. Az idő elteltével újabb és újabb kiadványok kerülnek majd fejlesztésre. Kérdéseink: az online termék termék vagy szolgáltatás; hogyan kell könyvelni a fejlesztési költségeket: az adott év eredménye terhére, vagy készletre venni, vagy immateriális jószágként kimutatni; a hozzáférési díjat el lehet-e határolni; hány százalékos áfa terheli?