237 talált cikk a kiadó kifejezésre

Kérdés: Gazdaságunk alaptevékenysége mezőgazdaság, sertéstenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstelepen megszületett malacokat már nem tudjuk saját istállóinkban felnevelni, hanem bérhizlalókhoz kerülnek, de az állomány a mi tulajdonunk marad, mi látjuk el táppal és gyógyszerrel is, a kész hízót mi értékesítjük. A bérhizlaló kompenzációs feláras jogállású őstermelő. A bérhizlaló "jövedelme": az elkészült hízó értékesítési nettó ára, – a kivitt malac és táp nettó ára, + kompenzációs felár. Átadott termékek a bérhizlalónak: – malacár nettó 12 000 Ft/db, – a táp ára nettó 20 000 Ft/1 darabra, – összesen: 32 000 Ft/db. A visszavett kész hízó nettó ára: 35 000 Ft/db, tehát a bérhizlalónak a példa szerint 3000 Ft/db fizetendő, plusz a bérhizlalási díjra a kompenzációs felár: [35 000-(12 000+20 000)]* 7% = 210 Ft, tehát ő darabonként (3000+210) 3210 Ft-t kap a bérhizlalásért. A fentiek alapján az őstermelő bruttó árbevétele 35 000 Ft+210 Ft, költségként elszámolhatja a malacárat, a tápárat. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak megfelelnek-e a hatályos Áfa- és Szja-tv.-nek? Ezt kellene nekem a kihelyező oldaláról lekönyvelni.

Kérdés: Bizományba kiadott áruval a partner nem tud elszámolni. Nem jelentette fogyásként, így nem tudjuk, hogy mi van az áruval. Kártérítést szeretnénk érvényesíteni, hiszen a hozzá kihelyezett áru hiánynak minősül, illetve a haszontól is elesünk. Érvényesíthető-e a kártérítés, illetve az a leltárhiánnyal alátámasztható-e, és milyen értéken számolható a kárigény?

Kérdés: A vásárláskor a boltban a vevő áfás számlát kért munkahelyi elszámolásra. Féléves garanciaidőn belül visszahozza a cipőt, jogos a reklamációja, visszaadjuk a pénzt. Hogyan kell ezt helyesen bizonylatolni, hogy ne legyen ugyanazon árura kétszeres elszámolás a munkahelyen? Jóváíró számlát állítunk ki a pénz visszaadásakor, amelynek eredeti példányát a vevővel aláírás ellenében átvetetjük? Kell-e ragaszkodnunk – ez esetben – a vásárláskor kiadott eredeti számlához?

Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendelet alapján a gazdasági vezetőnek a költségvetési szervnél főiskolai és államháztartási szakon szerzett mérlegképes könyvelői végzettséggel kell rendelkeznie, továbbá regisztráltnak kell lennie. Kérdésem: 1992 óta dolgozom költségvetési területen, főiskolai végzettségem van, emellett regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, vállalkozási szakon, igazolvánnyal is rendelkezem, 57 éves vagyok. Elláthatom-e továbbra is a gazdasági vezetői feladatokat, vagy el kell végeznem az államháztartási szakot?

Kérdés: Erdőgazdálkodási ágazatba sorolt társaság további tevékenysége fakereskedelem. A társaság bérelt erdőben végzi tevékenységét, integrátor, valamint egyéb magánerdő-tulajdonnal rendelkező közösségekkel kötött megállapodás alapján. Vállalt feladata az erdőtörvényben leírtak szerinti tervezés, fakitermelés, újratelepítés, telepítések ápolása, gyérítés, tisztítás stb., a területről letakarított fát a megállapodástól függően a tulajdonosoktól felvásárolja és továbbértékesíti. Árbevételének nagyobb része ebből származik. A 200 000 eurós keret vonatkozik-e rá, vagy esetleg ezen a kereten belül valamiféle számítási móddal kell megállapítani a rá vonatkozó de minimis keretet? A bérelt területek után az erdőtelepítésekre már tavaly kapott 10 000 eurót, az idén úgyszintén kb. ennyit. Teljes a tanácstalanságom, hogy most a társaságiadó-bevallásnál vehetek-e még igénybe adókedvezményt a Tao-tv. 22/A. paragrafusa alapján? A beruházás támogatásintenzitási keretébe belefér. A rá vonatkozó de minimis keret nagyságát szeretném biztosan tudni.

Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?

Kérdés: A könyvkiadással foglalkozó kft. – ügyfelünk – a Fővárosi Igazságügyi Hivatal közreműködésével létrejött megállapodás alapján, "jóvátétel" jogcímen – egy másik vállalkozás által elkövetett jogsérelem miatt – banki átutalással jelentős összeghez jut. Kérdés, ügyfelünk részéről milyen bizonylat kiállítására van szükség? Helyes-e, ha a beérkező összeget egyéb bevételként számoljuk el? A jóvátétel címén kapott bevétel adó- és áfaköteles?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?

Kérdés: A legutóbbi új jövedékiadó-változás miatt a leltározott készletérték-különbözetet be kellett-e vallani, illetve befizetni? A területi APEH szerint igen, de a törvény szerint nem, mivel csupán a 2006. évben kellett utoljára befizetni. Mi az igazság? Mi bevallottuk, sokak szerint nem kellett volna. Az új rendelkezés nem írja felül a törvényt, még ha azt nem is aktualizálták egységes szerkezetbe?

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.