Találati lista:
141. cikk / 234 Felújítás áfája
Kérdés: A társaság 2007 decemberében kiválással alakult. A kiválás során egy használatbavételi engedéllyel rendelkező, nem lakás céljára szolgáló ingatlan került a társaság tulajdonába a tőketartalékkal szemben. A kiválás célja ezen ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása, 2009. évtől. Előtte 2008. október 1-jétől az ingatlant felújítják. A társaságnak a bérbeadásig nem lesz bevétele, az adóköteles bérbeadás alá nem jelentkezett be, illetve nem választotta az új Áfa-tv. szabályainak alkalmazását. A társaság tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. 2008-ban az ingatlanfelújítás áfája visszaigényelhető? A gondot az okozza, hogy két, 2006. évi APEH-állásfoglalás nem azonos módon ítéli meg a fenti esetet.
142. cikk / 234 Reklám-, marketingtevékenység, mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: Reklám-, marketingtevékenységet végzünk néhány cégnek. A hirdetésekhez, a reklámokhoz vállalkozókat veszünk igénybe. Az így felmerülő hirdetési és reklámköltségek minősíthetők-e közvetített szolgáltatásnak? A tulajdonos ragaszkodik hozzá, hogy a felmerült költségeket közvetített szolgáltatásként, illetve alvállalkozói teljesítményként számoljuk el.
143. cikk / 234 Elveszett számla pótlása
Kérdés: Mi számít hiteles számlamásolatnak? Ha egy számla elveszik (pl. postán elkeveredik), és a számlakibocsátó fénymásolja a nála nyilvántartott számlát, és azt cégszerű aláírással ellátva ráírja, hogy a számla az eredetivel mindenben megegyező másolat, akkor ez a bizonylat a számla befogadójánál megfelel az Áfa-tv. 127. §-ának (adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei)? Egyáltalán mi a teendő, ha egy számla elveszik?
144. cikk / 234 Kártyáról felvett valuta árfolyama
Kérdés: Társaságunk megszüntette valutapénztárát. Dolgozóink kiküldetésekor a rendelkezésükre bocsátott, a társaság által vezetett hitelkártyát használják. Azon országokban, ahol nem elterjedt a kártyás fizetés, dolgozóink valutát vesznek fel a kártyáról, és abból fedezik költségeiket, számlákkal alátámasztva. Mivel a valutát bevételezni nem tudjuk, helyesen járunk-e el akkor, ha a fennmaradó valutát a kiküldetés utolsó napján érvényes, választott hitelintézet devizaárfolyamán követeljük dolgozóinktól?
145. cikk / 234 MRP-n keresztül szerzett részvény értékesítése
Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?
146. cikk / 234 Ingatlanátruházás tulajdonjog-fenntartással
Kérdés: Egy 2004-ben kiadott APEH-állásfoglalás szerint az ingatlan-adásvételi szerződés esetén a tulajdonjog-fenntartásnak nincs adójogi relevanciája, ebből következően a jövedelem szerzésének időpontja a szerződés földhivatalhoz való benyújtásának a dátuma. Észrevételem: a tulajdonjog-fenntartással kötött szerződés létrejöttének a feltétele a maradéktalan pénzügyi kiegyenlítés a polgári jog szabályai szerint. Tehát a maradéktalan kiegyenlítésig nem beszélhetünk ingatlanértékesítésről. Az Szja-tv. 59. §-a az ingatlanátruházásból származó jövedelem adózási szabályait rögzíti, így érdektelen az, hogy a benyújtott szerződés érvényességét a tulajdonjog-fenntartás nem befolyásolja. Helytálló-e az APEH állásfoglalása?
147. cikk / 234 Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?
148. cikk / 234 Kiadvány előállítása termékértékesítés vagy szolgáltatás?
Kérdés: A megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget. A kft. elvégzi a szedési, tördelési, nyomtatási munkákat az általa beszerzett alapanyagok felhasználásával. A kész kiadványt számlázza a megrendelőnek. A másik esetben a megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget, a kft. elvégzi a szedési, tördelési munkákat, de a nyomdai, kötési munkával más kft.-t bíz meg. A megbízott kft. 5 százalékos áfával számlázza a kész kiadványt, amelyet a kft. saját munkája ellenértékével együtt számláz a megrendelő felé. Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik?
149. cikk / 234 Lédigpálinka jövedéki adójának elszámolása
Kérdés: A cég megveszi a lédig (még nem jövedékiadó-köteles) pálinkát belföldön különböző pálinkagyártó cégektől, és elszállítja egy adóraktárba palackozásra. A palackozó cég megfizeti a pálinka után a jövedéki adót. A folyamat időtartama alatt a pálinka az általam könyvvizsgált társaság tulajdonában van. Az adóraktár kiszámlázza a palackozás bérmunkadíját, de a jövedéki adóról csak egyszerűsített kísérő okmányt (EKO-t) állít ki, amelyen szerepel a jövedéki termék mennyisége és a jövedéki adó összege. Ez alapján kellene a jövedéki adó összegét a palackozó cég részére átutalni. Könyvelési bizonylatként elegendő-e ez a két okmány, amely alapján egyéb ráfordításként a banki átutalás napján könyveljük? (A második dokumentum egy pénzügyi elszámoló levél.)
150. cikk / 234 Kereskedés országhatáron kívül
Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság valamely uniós országban új és használt gépjárművet vásárol, és azt egy másik, Magyarországon kívüli országban adja el. Van-e speciális szabályozás erre?
