237 talált cikk a kiadó kifejezésre

Kérdés: Egy bt. fő tevékenységi köre az őrzés-védés és takarítás. Olyan vállalkozásoknál vállal a bt. őrző-védő feladatokat, ahol akár utcai viseletre is alkalmas ruhában látja el feladatkörét a cég (nincs emblémával ellátva a ruha). Az egyik cég egy sportruházati bolt (ott edzőcipőbe, szabadidőruhába öltöznek), a cég alkalmazottainak arculatához és öltözködéséhez igazodva, a másik egy kozmetikumokat forgalmazó cég, ahol szövetnadrág, ing és nyakkendő az előírás. Ezen öltözékek (utcai cipő, sportcipő, szabadidőruha, zakó stb.) munkaruhának minősülnek-e, elszámolhatók-e adómentesen költségként? És a bt. csak a belső szabályzatában írja elő az egy évben vásárolható munkaruha darabszámát és összegét? Vannak ésszerű határai az egy főre jutó munkaruházat elszámolhatóságának éves szinten?

Kérdés: Támogatás-e a 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet szerinti gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés? Ugyancsak visszaigényelhető a szakképzési alapból a bruttó kötelezettséget meghaladó – gyakorlati képzéshez felmerült – elszámolható költség (2003. évi LXXXVI. törvény 4. §). Be kell vonni az arányosításba az így visszakapott pénzt?

Kérdés: Az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései alapján a mezőgazdasági támogatások mint nemzeti támogatások mentesülnek az áfamegosztási kötelezettség alól. Nevezetesen a 25/2004. FVM-rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások, például a vágóbaromfi-támogatás 9,50 Ft/kg, a vágósertés-támogatás 2000 Ft/db. Valóban mentesülnek?

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?

Kérdés: Nem világos számunkra a 2003. évi XCI. törvény 211. § (16) bekezdésének alkalmazása. E rendelkezés alapján mely támogatások mentesülhetnek az arányosítási kötelezettség alól? Vállalkozásunk a 12/2003. (II. 7.) FVM rendelet alapján vágósertések után járó termelési támogatását 2004-ben igényelte, melynek összegét tavaly ki is utalták cégünk számlájára. E támogatás tekintetében kellett volna-e arányosítanunk vagy sem?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ott megjelölt gazdálkodó szervezetet a 28. §-ban meghatározott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a 27/A. § (2) bekezdése szerinti kötelező 5% feletti foglalkoztatási szintje esetén dotáció illeti meg. A 27/A. § (7) bekezdése alapján az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor korrigáltan kell számba venni a rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő dolgozók létszámát, a részmunkaidőseket a részmunkaidejüknek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányban. Ezen korrekciót csak a vállalkozás teljes foglalkoztatotti statisztikai létszáma számításakor kell alkalmazni, vagy a megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma számításakor is?

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?