229 cikk rendezése:
191. cikk / 229 Iparűzési adó: könyvkiadás
Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
192. cikk / 229 Munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: Helyesen számoljuk-e el a gyermeke születése esetén az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat bérköltségként, a kapott, a 305/2002. Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként?
193. cikk / 229 Termelői hitelek adósságrendezése II.
Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.
194. cikk / 229 Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás
Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
195. cikk / 229 Lakásépítés támogatása
Kérdés: A Számviteli Levelek 69. számában az 1436. és az 1443. számú kérdésekre adott válaszban foglalkoztak a vállalati kölcsön lakásvásárlásra, illetve a lakásépítéshez kölcsön nyújtása témakörével. Az adott válaszok azonban nem teljesek, hiányzik belőlük az Szja-tv. vonatkozó részeire való hivatkozás és értelmezés. A hiányosságokat a válaszok kicserélésével lehetne pótolni.
196. cikk / 229 Szerzői jogdíj számviteli elszámolása
Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. A könyvek szerzőivel a szerzői díjakra kötött felhasználói szerződéseknek két fajtája van. Az első típusú szerződésben a kézirat átadásakor egyösszegű szerzői díjban állapodnak meg, a másik típusú szerződés pedig arról rendelkezik, hogy a mű megjelenését követően az eladott példányoktól függően jár a szerzőnek a szerzői jogdíj (royalty). Része a könyvek közvetlen önköltségének az eladás után fizetendő jogdíj? Mivel a kiadott könyvek értékében meghatározó tényező a szerzői díj, nem mindegy, hogyan kell azt elszámolni.
197. cikk / 229 Könyvkiadás közvetített szolgáltatása
Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. – megállapodás alapján – közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?
198. cikk / 229 Az oktatás áfája
Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy az államilag el nem ismert oktatást csak 2003. július 1-jétől terheli a 25 százalékos áfa?
199. cikk / 229 Nyomdaköltség a kiadónál
Kérdés: Egy havimagazin szerkesztésével és kiadásával foglalkozó kft.-nek a nyomda számlázza az előállított terméket mint termékértékesítést, amelyet a kft. bizományos értékesítésként továbbszámláz a lapterjesztő társaságnak. A kft. az előállított magazinokat készletre veszi, az értékesítés után elábét, az eladatlan példányok után értékvesztést számol el, illetve hulladékértéken értékesíti. Helyes-e ez számvitelileg?
200. cikk / 229 Étkezési utalványok elszámolása
Kérdés: Társaságunk saját üzemi konyhát üzemeltet, dolgozóink melegétkeztetése céljából. Ennek igénybevételéhez havonta 4000 Ft értékben étkezési utalványt adnak, amit teljes összegében az utalványok átvételekor természetbeni juttatásként számolnak el. Az igénybe vett ebéd ellenértékét számlázzuk, a kiegyenlítése készpénzzel, illetve az étkezési utalványok átadásával történik. Az étkezési utalványok az év végéig válthatók be. Kérdésünk: a kiadott, de fel nem használt étkezési utalványok értékét mutató, étkezési utalványok elszámolási számla év végi egyenlegét hogyan rendezzük?
