237 talált cikk a kiadó kifejezésre

Kérdés: Újságíró vagyok egy kiadónál munkaviszonyban. Az ekho-törvény kapcsán a kiadó azt állítja, hogy megoszthatom a jövedelmemet, így munkaviszony alapján egy részét (mondjuk a minimálbér mértékében) az általános szabályok szerint adózom, adózunk a kiadóval közösen, és az viseli a közterheket, a másik részt pedig az ekho szabályai szerint adózzuk a kiadóval közösen. Könyvelő barátom szerint ez egy jogviszonyon belüli kettős jogviszony lenne, ami nem lehetséges!? Kinek van igaza?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: A Tao-tv. 8. § (1) bekezdés e) pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt "a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve ha önellenőrzéshez kapcsolódik". A "jogerős határozatban megállapított bírság" azt jelenti-e, hogy minden magyarországi államigazgatási szerv (pl. Munkaügyi Felügyelőség, ÁNTSZ) által kiadott, jogerős határozatban kiszabott bírsággal növelni kell az adóalapot?

Kérdés: Lehetséges-e a magyar számviteli előírások alapján a munkavállalók által a mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére céltartalékot képezni?

Kérdés: Az újságkiadó cég az értékesítést bizományosi konstrukcióban végzi, eladja a bizományosnak, aki továbbértékesíti a lapokat. A számlázás a bizományos által készített elszámolási összesítő alapján történik, ami tartalmazza az eladott lapok értékét, a bizományosi díjat és a korábban előlegként fizetett összegeket. A lapkiadó által kiállított számla tételei: a lapeladás értéke-bizományosidíj-előleg = összesen. Helyesen járunk-e el, ha a bizományosi díjat az árbevételt csökkentő tételként számoljuk el? Ha nem, akkor a bizományosi díjat – számla nélkül – költségként számoljuk el?

Kérdés: A 2004-es évhez hasonlóan 2005. évre is kértem a gyakorított (havi) áfabevallás lehetőségét, melyet az adóhatóság ez évre csak július 1-jétől engedélyezett. Ezen időponttól negyedéves bevallásra vagyok kötelezett?

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?

Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelt jövedéki adót egyéb bevételként vagy költségcsökkentő tételként kell elszámolni? Ha egyéb bevétel, akkor a mezei leltárnál felhasznált gázolajra esőt időbelileg el kell határolni?