231 cikk rendezése:
171. cikk / 231 Termékben adott engedmény
Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
172. cikk / 231 Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája
Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?
173. cikk / 231 Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel
Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
174. cikk / 231 Gázolaj visszatérített jövedéki adója
Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelt jövedéki adót egyéb bevételként vagy költségcsökkentő tételként kell elszámolni? Ha egyéb bevétel, akkor a mezei leltárnál felhasznált gázolajra esőt időbelileg el kell határolni?
175. cikk / 231 Munkaruha őrző-védő cégnél
Kérdés: Egy bt. fő tevékenységi köre az őrzés-védés és takarítás. Olyan vállalkozásoknál vállal a bt. őrző-védő feladatokat, ahol akár utcai viseletre is alkalmas ruhában látja el feladatkörét a cég (nincs emblémával ellátva a ruha). Az egyik cég egy sportruházati bolt (ott edzőcipőbe, szabadidőruhába öltöznek), a cég alkalmazottainak arculatához és öltözködéséhez igazodva, a másik egy kozmetikumokat forgalmazó cég, ahol szövetnadrág, ing és nyakkendő az előírás. Ezen öltözékek (utcai cipő, sportcipő, szabadidőruha, zakó stb.) munkaruhának minősülnek-e, elszámolhatók-e adómentesen költségként? És a bt. csak a belső szabályzatában írja elő az egy évben vásárolható munkaruha darabszámát és összegét? Vannak ésszerű határai az egy főre jutó munkaruházat elszámolhatóságának éves szinten?
176. cikk / 231 Támogatás-e a jövedékiadó-visszatérítés?
Kérdés: Támogatás-e a 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet szerinti gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés? Ugyancsak visszaigényelhető a szakképzési alapból a bruttó kötelezettséget meghaladó – gyakorlati képzéshez felmerült – elszámolható költség (2003. évi LXXXVI. törvény 4. §). Be kell vonni az arányosításba az így visszakapott pénzt?
177. cikk / 231 Termelői támogatások áfaarányosításnál
Kérdés: Az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései alapján a mezőgazdasági támogatások mint nemzeti támogatások mentesülnek az áfamegosztási kötelezettség alól. Nevezetesen a 25/2004. FVM-rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások, például a vágóbaromfi-támogatás 9,50 Ft/kg, a vágósertés-támogatás 2000 Ft/db. Valóban mentesülnek?
178. cikk / 231 Cash flow-kimutatás
Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
179. cikk / 231 Szakképzési hozzájárulás rokkantnyugdíjas után
Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?
180. cikk / 231 Munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
