1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?

Kérdés: Cégünk gépi hímzést végez. Minden termékhez külön fájl készül, ami a gépi hímzést vezérli. Van olyan partnerünk, aki a hímzett termék mellé kéri az ő termékéhez tartozó fájlt, amivel ő bármikor, bárhol gyártathat a termékből. A mi cégünknek nincs szoftvergyártási, -előállítási tevékenysége. Ezeket a fájlokat – mint szellemi terméket – nyilvántartásba kell venni? Ha igen, milyen áron? El lehet adni ezt a fájlt? Ha igen, akkor mint szoftvert, vagy a termék részeként lehet értékesíteni?

Kérdés: A Trafik Bt. alapítását megelőzően, de azzal összefüggésben keletkeztek költségek, például a koncessziós szerződés megkötéséhez szükséges adóigazolások díjai, erkölcsi bizonyítvány díja stb., amelyek bizonylatait a bt. beltagjának nevére állították ki. Ezek a költségek elszámolhatók a bt.-ben? Vannak adózási terhei az elszámolhatóságnak?

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?

Kérdés: Forintban kiállított számlát euróban egyenlítettük ki. Így a szállítóhoz érkezett összeg nem egyezik meg a számlán szereplő összeggel. A szállítóval történő egyeztetés során tájékoztattak a különbözetről, és várják annak a rendezését. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Kérdés: Az "A" kft. követelést vásárolt a névérték 10%-áért. Ez a követelés "B" kft. tartozásáról szól. Az "A" kft. tartozik "B" kft.-nek. Megállapodnak abban, hogy a követeléssel kompenzálják a tartozást. A kompenzálásnál a követelés teljes összegét veszik figyelembe. Az "A" kft.-nél a 10%-os vételár és a teljes összeggel figyelembe vett tartozáskiváltás hogyan kerül be a társaságiadó-bevallásba?

Kérdés: Tisztítószerek gyártásával foglalkozó magyar cég a Magyarországon gyártott tisztítószereket fióktelepére, Svájcba kívánja kiszállítani és ott értékesíteni. Pénzügyi rendezés nem lesz. Magyarországon ez termékértékesítésnek minősül, és mint export szerepel az áfabevallásban, vagy mint vagyonmozgás az áfában nem is szerepel? Kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő a szállítólevél? A könyvekben a készletmozgást kell szerepeltetni önköltségi áron? Vámoltatásra szükség van?

Kérdés: Az E kft. 2008-2010-ben elektronikai tesztközpontot épített bankhitel igénybevételével. 2010-ben a tesztközpontot használatba vette, a beruházási bankhitelt felhasználta, a felhasználással a bank felé elszámolt.
A bankhitel feltételei miatti kötöttségek azonban túlzottak voltak. Piaci alku nyomán előnyösebb konstrukció született: E kft. tulajdonosai, A kft., B kft. és C kft. egyenként vettek fel bankhitelt. Ezt a tulajdonosi arányoknak megfelelően, kölcsönként odaadták E kft.-nek, aki ebből végtörlesztette a beruházási hitelét. E kft. törleszti a tulajdonosok felé a kölcsönét, és a tulajdonosainak a kölcsön után piaci mértékű kamatot fizet. Szeretné a 2012-es társaságiadó-bevallásában a Tao-tv. 22/A. § szerinti adókedvezményt érvényesíteni a tulajdonosai felé megfizetett kamat után. Megteheti-e?