119 talált cikk a kiválás kifejezésre

Kérdés: A kérdés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására, ill. a kisvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) önálló, kapcsolódó vagy partnervállalkozás fogalmának megállapítására vonatkozik az alábbi esetben: 1. Magyar "A" kft. tulajdonosa 50%-ban egy német "D" cég és 3 német magánszemély. A 3 magánszemély a Ptk. szerint nem minősül közeli hozzátartozónak, a 3 magánszemély és közeli hozzátartozók a német " D" cégben nem tulajdonosok. Kérdés: Az "A" magyar kft. és "D" német cég, ill. "A" magyar kft. és a 3 német magánszemély között nincs a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony? 2. Partnervállalkozás a Kkv. tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás, ha a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot. Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással a Kkv. tv. 4. § (3)–(5) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak. Kérdés: A Kkv. tv. területi hatálya Magyarországra és a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra terjed-e ki, vagy minden vállalkozásra kiterjed, függetlenül a begyezéstől, ill. a működéstől? 3. A Kkv. tv. szerint, ha az adott vállalkozásnak van partnervállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám- és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz. Kérdés: Ha a "D" német cég partnervállalkozása az "A" magyar kft.-nek, az 50% tulajdoni arány miatt a "D" német cég mérlegfőösszegének, nettó árbevételének és létszámának 50%-át kell az "A" magyar kft. adataihoz hozzáadni, és úgy minősíteni a magyar kft. besorolását? 4. Az egyik német magánszemély tulajdoni hányada "A" magyar kft.-ben 35%. A Kkv. tv. 19. §-ának 5. pontja szerint vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. Kérdés: Helyes-e az értelmezés, hogy a partnervállalkozás fogalma a magánszemélyre nem vonatkozik? 5. "D" német cég, ill. a 3 német magánszemély azonos tulajdoni arányban tulajdonos egy másik, "B" magyar kft.-ben is, amely "B" magyar kft. "A" magyar kft.-ből kiválással jött létre. A két magyar kft. vezető tisztségviselői ugyanazon magánszemélyek. A "B" magyar kft. tárgyi eszközöket ad bérbe "A" magyar kft.-nek, egyéb tevékenységet nem végez. Az "A" magyar kft. bérmunkát végez egy német "C" cégnek, de nem a benne tulajdonos "D" német cégnek. Kérdés, hogy a fenti adatok birtokában a Kkv. tv. 4. § alapján "A" és "B" magyar kft. önálló vagy esetleg partner-, ill. kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e, a Kkv. tv. szerinti besorolás esetében "A" magyar kft. adataihoz hozzá kell-e adni "B" magyar kft. adatait, ha igen, milyen arányban?

Kérdés: Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak arra, hogy az önkormányzat vállalkozási tevékenységét milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől? Mi a kritériuma, feltétele annak, hogy az adott tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősüljön? Alapvetően milyen tevékenységek sorolhatók ebbe a körbe?

Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?

Kérdés: A társaság 2007 decemberében kiválással alakult. A kiválás során egy használatbavételi engedéllyel rendelkező, nem lakás céljára szolgáló ingatlan került a társaság tulajdonába a tőketartalékkal szemben. A kiválás célja ezen ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása, 2009. évtől. Előtte 2008. október 1-jétől az ingatlant felújítják. A társaságnak a bérbeadásig nem lesz bevétele, az adóköteles bérbeadás alá nem jelentkezett be, illetve nem választotta az új Áfa-tv. szabályainak alkalmazását. A társaság tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. 2008-ban az ingatlanfelújítás áfája visszaigényelhető? A gondot az okozza, hogy két, 2006. évi APEH-állásfoglalás nem azonos módon ítéli meg a fenti esetet.

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?

Kérdés: Az A kft.-ből november 30-án kiválással létrejött a B kft. A cégbejegyzés dátuma december 21. Ezt követően A kft. beolvad a C kft.-be. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a két átalakulás egy napon jöjjön létre? A kiválással létrejövő B kft. mikor, milyen hatállyal kapja meg az adószámát? November 30-án B kft. adóalanynak minősül-e, végezhet-e adóköteles tevékenységet?

Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?

Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?