Kölcsön szokásos piaci kamata

Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
Részlet a válaszából: […] Nem helyes a szokásos kamat meghatározása. Egyrészt nem betéti kamatot, hanem a kölcsön kamatát kell meghatározni, másrészt az bizton állítható, hogy független félnek pénzügyi intézmény nem nyújt a jegybanki alapkamaton kölcsönt. A szokásos piaci ár meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanvásárlási támogatás

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: feltételezzük, hogy a munkáltatói kölcsön kamatát az Szja-tv. 72. §-ában foglaltak figyelembevételével, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegében állapították meg.A kérdésben ingatlanvásárlási támogatásra utalnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Részvénytársaság részére nyújtott kölcsön

Kérdés: Zártkörűen működő részvénytársaság alkalmazotti jogviszonyban lévő tulajdonosa kamat fejében kölcsönt nyújt a zrt.-nek. Szükséges-e közgyűlési határozat a kölcsönszerződés megkötéséhez? Hogyan adózik a kamatot kapó magánszemély és hogyan a zrt.? Ha csak kölcsönt nyújtó a tulajdonos, akkor miben más az adózás?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. a döntéshozó legfőbb szerv (az adott esetben a közgyűlés) feladat- és hatáskörét nagyon leegyszerűsítetten, néhány tételben határozza meg. Ebből alapvetően az következik, hogy a törvényben tételesen nem szereplő esetekben a közgyűlésnek kell eldöntenie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságok közötti kölcsönnyújtás

Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni. Feltételezhetően az "A" és "B" társaság közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés: Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szja-tv. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével adható meg. A hivatkozott előírás tételesen felsorolja, hogy az Szja-tv. szerint milyen kamat, hozam minősül kamatjövedelemnek, az honnan és miből származhat. Ezek között nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélynek adott kölcsön kamata

Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó! A magánszemélynek adott kölcsönt is a két fél által aláírt kölcsönszerződéssel kell alátámasztani. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell – többek között – azt is, hogy kamatot kell fizetni, annak a mértékét, továbbá azt, hogy a kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával

Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre egyértelmű a válasz: a tag kamat miatti követelésével történő törzstőkeemelés nem kezelhető azonosan az eredménytartalékból történő tőkeemeléssel.A válaszadó – válasz előtti – javaslata az, hogy a tagi kölcsön utáni kamatot fizessék ki, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön

Kérdés: A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a társaság a magánszemélytől az eurókölcsönt melyik évben kapja. Feltételezzük, hogy 2012-ben. Ez esetben valójában a kapott kölcsönnek a mérlegben való bemutatási helyéről kell dönteni, ennek érdekében kell a minősítést elvégezni.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre egyértelmű a válasz, nem helyes!Az Szt. 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítésidőszakában kell árbevételként elszámolni az üzleti évben értékesítetttermékek, nyújtott szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Ateljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön visszafizetéskori kamata

Kérdés: Ha a kft. kölcsönt ad a tagjának, és úgy állapodnak meg, hogy a teljes összeg visszafizetésekor esedékes a kamat, akkor azt el kell határolni az adott évekre vagy sem? Forintban történő kölcsön adásakor a jegybanki alapkamat + 5% az elfogadott mérték. Devizában adott kölcsön esetében milyen mérték lehet elfogadott?
Részlet a válaszából: […]  Kölcsönszerződés esetében általános szabály, hogy a járó, demég nem esedékes kamatot a pénzügyi műveletek bevételei között el kell számolniaz aktív időbeli elhatárolásokkal szemben. Így kell eljárni a tagi kölcsönesetében is. Sőt!Az Szja-tv. 72. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
7