Veszteség fedezetére pótbefizetés

Kérdés: Két taggal rendelkező kft. társasági szerződésében a veszteségek fedezetére pótbefizetés elrendelésének lehetőségéről döntöttek 5 millió forint maximált értékben. A társaság több éve működik, kb. 150 millió forintos saját tőkével, 3 millió forintos jegyzett tőkével. Mintegy 3 éve a társaság tényleges tevékenységet nem végez, alkalmazottja nincs, a vagyonelemeit kezeli a többségi tulajdonos. A működési költség 3-4 millió forint veszteség. A többségi tulajdonos pótbefizetést rendel el többségi szavazatával a tárgyévi veszteség miatt a társasági szerződésre hivatkozással. A korábban teljesített pótbefizetés visszafizetését a többségi tulajdonossal együttműködő ügyvezetés megtagadja, azzal az indokkal, hogy nem keletkezett még annyi nyereség, hogy az elmúlt két-három év veszteségét visszapótolja. A társaság nem fizetésképtelen, jelentős összegű kölcsönöket helyezett ki a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságokhoz. Mivel a felhalmozott saját tőke összege bőven fedezi a keletkezett veszteséget, szerintünk jogszerűtlen a pótbefizetés elrendelése. Helyesen látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...(a kérdés szerint az évenkénti veszteség 3-4 millió forint). Nem indokolt a pótbefizetés azért sem, mert a kérdés szerint a társaság kölcsönöket ad a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságoknak.Nem indokolt, másként fogalmazva, törvényellenes a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. két magánszemély tagja).A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint– a vállalkozásból kivont jövedelem,– az értékpapírkölcsönből származó jövedelem,– a vállalkozói osztalékalap, az osztalékjövedelem,– az árfolyamnyereségből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Lízingelt személygépkocsi kölcsönadása

Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, bár a válasz röviden: nem megfelelő megoldás a továbbszámlázás! Menjünk sorjában!Ha kölcsönszerződéssel a lízingelt személygépkocsit a cég kölcsönad, feltételezhetően a lízingbeadó tudtával és írásbeli hozzájárulása mellett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Bitcoin nyilvántartása

Kérdés: A bitcoint (illetve bármilyen kriptovalutát) melyik számlaosztályban kell nyilvántartani? Hogyan kell könyvelni a vásárlást, a bányászatot? Év végén át kell értékelni? Milyen módon? Például ha 100 bitcoint vásárolok 1000 euróért, akkor év végén az 1000 euró december 31-i árfolyamán tartom nyilván 100 bitcoint, vagy figyelembe kell vennem, hogy éppen mennyi a piaci értéke, és ahhoz is igazodni kell december 31-én?
Részlet a válaszából: […] ...van olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely erre a cserére hajlandó.A bitcoinnal kapcsolatos bemutatást a Szak-ma című szaklapból kölcsönöztük.A leírtak alapján a bitcoint nem fizetőeszközként, nem értékpapírként kell kimutatni, hanem vásárolt követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Egy éven túl ki nem egyenlített szállítói tartozás

Kérdés: A 365 napon túl ki nem egyenlített szállítói tartozásomat hogyan kezeljem a mérlegben? Kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...több fajtájára utal. Jellemző – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával. Előfordul, hogy a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség felső jövedelemhatárhoz kötött az alábbi jövedelmek esetében:– a vállalkozásból kivont jövedelem;– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;– a vállalkozói osztalékalap;– az árfolyamnyereségből származó jövedelem;– az Szja-tv. 1/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] ...tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adót– a vállalkozásból kivont jövedelem;– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;– az osztalék, a vállalkozói osztalékalap;– az árfolyamnyereségből származó jövedelem;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Alanyi adómentességi időszakban levonható áfa

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt., sem a Katv., hogy nem mutatható ki e beszámolóban időbeli elhatárolás, így azt nem kell megszüntetni. Nincs külön teendő a tagi kölcsönnel sem. Ha a vállalkozás a Katv. hatálya alatt, katás adózóként értékesít tárgyi eszközt, az katás bevétel lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Kaució szerepeltetése a mérlegben

Kérdés: A kft. bérleti szerződést kötött 5 évre egy másik kft.-vel egy üzlethelyiséggel kapcsolatosan, és a szerződés értelmében kauciót is fizetett. Ilyen esetben a kauciót a mérlegben a Követelések vagy a Befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...a kaució csak a bérleti időszak végén jár vissza, akkor azt a kauciót adónál a befektetett pénzügyi eszközök között tartósan adott kölcsönként (T 194 – K 384) kell kimutatni. Ha viszont a kauciót adó a kauciót egy üzleti éven belül visszakaphatja (visszakapja), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
1
12
13
14
70