724 talált állásfoglalás a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?

Kérdés: Ügyfelem 2 éve hirtelen meghalt. A kft., ahol ügyvezető volt, nyomdaipari gépeket bérelt, amelyek bérleti díját havonta számlázták. A szerződésben kikötötték, hogy 5 évig köteles bérelni és fizetni a bérleti díjat. A kft. ügyvezetését a neje vette át, de a tevékenységet nem folytatja. A kft. jelenleg nem működik, a tárgyi eszközöket árulják, majd végelszámolni akarják a kft.-t. Mivel a tevékenységet nem gyakorolják, lekönyvelhetem-e a bérleti díjat költségként, mert december 31-én jár le a bérlet? A bérleti díjat az ügyvezető saját kölcsönéből fizeti.

Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?

Kérdés: Cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kértük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes vételárat megfinanszíroztatjuk. Befinanszírozás esetén "egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést" kötünk a finanszírozóval. Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1. megérkezik az új gépkocsi számlája a vezérképviselettől; 2. kiszámlázzuk a készletfinanszírozónak az autót; 3. a készletfinanszírozó azt visszaszámlázza cégünknek; 4. eladjuk a végső vevőnek. Ez az oda-vissza számlázás adózási problémákat vet fel a helyi iparűzési adónál, az elvárt jövedelem alapján történő adózásnál. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Hogyan könyveljük a fent leírtakat, hogy ne keletkezzen többlet-adófizetési kötelezettségünk?

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?

Kérdés: Külsős könyvelőként hogyan lehet megfelelni annak az előírásnak, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni a könyvekben? A pénztárjelentést az ügyfél vezeti napi rendszerességgel, a könyvelés alapjául ez a pénztárjelentés szolgál, valamint a hozzá tartozó bizonylatok.

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?