Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...nem derül ki, hogy az ügyvezetővel szembeni követelés miből származik: termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból, esetleg pénzkölcsönből, és azt a Ptk., az Szt. szerinti szerződés alátámasztja-e.Ha az ügyvezetővel szembeni követelést a törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Hitelkövetelés-vásárlás

Kérdés: Egy újonnan létrejött gazdasági társaság megvásárol egy banktól egy ügyféllel szemben még le nem járt hitelkövetelést a kölcsönszerződés szerint járó kamatával együtt. Az ügyfél bankkal szembeni tartozása 100 M Ft, amelyet a bank 50 M Ft-ért ad el a társaságnak. Az ügyfél hitelkamat-kötelezettsége 10%. A felek a megállapodást háromoldalú szerződésben rögzítették. Hogyan kell a társaságnál a követelés vásárlását, az ügyfél általi megfizetését, törlesztését és a kamatot elszámolni? A társaság más tevékenységet nem végez, és további követelésvásárlást sem tervez. Ebben az esetben is tekinthető-e nem üzletszerűnek a követelésvásárlás?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ezen tevékenysége nyilvánvalóan üzletszerű tevékenységnek tekintendő, különösen akkor, ha magát a követelést is kölcsönpénzből vásárolta meg, vagy a vétel miatti kötelezettségét csak részletekben és később kell megfizetni (bár erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Devizában teljesített pótbefizetés

Kérdés: A devizában teljesített pótbefizetés törlesztését – több évet érintő részletben – devizában fizetjük vissza. A visszafizetett pótbefizetés elszámolása és értékelése hogyan és mikor történik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből azonban inkább arra lehet következtetni, hogy nem a Ptk., illetve korábban a Gt. szerinti pótbefizetést teljesítettek, hanem tagi kölcsönt nyújtottak a tagok. A kettő között jelentős különbség van: pótbefizetés esetén a társaságnál kötelezettséget nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően a faktorálás valójában finanszírozási célokat szolgál.A faktoringszerződés valójában nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a sajátossága az, hogy a hitelnyújtó (a faktor) esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
Részlet a válaszából: […] ...hatályos mérlegséma szerint külön tételként (sorban) kell szerepeltetni a Befektetett pénzügyi eszközök között a Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban (új sor) előző évi értékadatát. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető a pótbefizetés. Ezek szerint a pótbefizetés teljesítéseként a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés (tagi kölcsön követelés) is szolgáltatható. Úgy, mint a törzstőke felemelésénél?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is lehet a Ptk. 3:99. §-a alapján, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tagikölcsön-követelés is lehet. A pótbefizetést a tagnak, a tulajdonosnak kell teljesítenie, a tulajdonos által korábban adott tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ellenében került be (amelyet beszerzésként kellett könyvelni a kötelezettségekkel szemben, majd a kötelezettséget összevezetni a kölcsönkövetelés összegével). Mivel az ingatlan-résztulajdon értéke nem fedezte a kölcsönkövetelés összegét, a különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő adatok alapján a kérdező szövetkezetnél sem indokolt!)A végelszámolás időszaka alatt rendezni kell a kötelezettségeket (a tagi kölcsönt, az esetleges, jogos hitelezői igényeket). A tagi kölcsönt – pénz hiányában – a göngyölegek átadásával kell rendezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Bérleti díj fizetése nem használt eszköz után

Kérdés: Ügyfelem 2 éve hirtelen meghalt. A kft., ahol ügyvezető volt, nyomdaipari gépeket bérelt, amelyek bérleti díját havonta számlázták. A szerződésben kikötötték, hogy 5 évig köteles bérelni és fizetni a bérleti díjat. A kft. ügyvezetését a neje vette át, de a tevékenységet nem folytatja. A kft. jelenleg nem működik, a tárgyi eszközöket árulják, majd végelszámolni akarják a kft.-t. Mivel a tevékenységet nem gyakorolják, lekönyvelhetem-e a bérleti díjat költségként, mert december 31-én jár le a bérlet? A bérleti díjat az ügyvezető saját kölcsönéből fizeti.
Részlet a válaszából: […] Alapvetően abból kell kiindulni, hogy mit tartalmaz a bérleti szerződés. Sajnos azt, hogy 5 évig köteles a bérlő bérelni és fizetni a bérleti díjat, és ez az öt év ez év december 31-ével zárul le. Nem szabályozták a szerződésben azt a váratlan eseményt, amely ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Faktorálás visszkereset nélkül

Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!
Részlet a válaszából: […] ...pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál (a követelést átengedőnél) a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt (T 384 – K 4512). A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni (nem történt értékesítés), de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:
1
23
24
25
73