4482 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Gépgyártó üzemcsarnokainkban szeretnénk párologtató légkondicionálási technológiát kiépíttetni, és az egyik nyitott támogatási konstrukcióban elszámolni a költségét. A csarnokokba nagy csövek, beltéri és kültéri speciális berendezések kerülnének. Az ajánlattevővel egyeztetve ezek teljes mértékben műszakilag később – tulajdonosi döntéstől függően – leválaszthatók, leszerelhetők, és akár értékesíthetők is. Számviteli politikánk megengedi az épületgépészet és az épületbe beépített technológiai gépek, berendezések, kiszolgálóvezetékek külön tárgyi eszközkénti aktiválását az elhasználódás jelentős különbsége miatt (összhangban a Tao-tv. 2. számú mellékletével, melyben ez szintén nevesítve van). A fentiek alapján ezt a technológiát aktiválhatom-e külön a 13. Műszaki gépek, berendezések közé? A pályázatban építési költség nem számolható el, csak gépek, berendezések stb.

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaságnak 2024-ben támogatást ítéltek meg költségek fedezetére és fejlesztésre. Ezt hogyan könyvelem 2024-ben, vagy később, ha a következőek ismertek a kifizetésekkel kapcsolatban? Ebből 2024-ben elszámolt egy részével, amelynek kifizetése pénzügyileg is teljesült 2024-ben. Majd 2024. decemberben beadta a záró kifizetési kérelmet/beszámolót, amelynek pénzügyi teljesítése már 2025-ben fog realizálódni.

Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?

Kérdés: A cég telephelyét vakolt téglafal veszi körül. A vakolat javítását úgy oldották meg, hogy a téglafalat fémlemezekkel beburkolták. A fémlemezekkel az eredeti falmagasságot 50 cm-rel megemelték. Ezt karbantartásként vagy felújításként kell elszámolni?

Kérdés: Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?

Kérdés: Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?

Kérdés: Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?

Kérdés: Reklám- vagy marketingköltség elszámolható-e? Az egyesületi logókat tartalmazó póló készíttetése (pólók megvásárlása anyagköltség a logók nyomdai költsége igénybe vett szolgáltatás) és az egyesület bemutatkozó anyagaként nyomdai úton előállított prospektus, vagy az egyesület életét, rövid történetét bemutató kiadvány, könyv?

Kérdés: A társaság szolgáltatásra vonatkozóan jelentős nagyságrendű devizás előleget fizetett az előző évben. A felek közötti megállapodás értelmében a szerződés szerinti teljesítés a tárgyévben történt meg, a végszámla kiállításra, az előleg beszámításra került. A szállítónak adott előleg az előző évben év végén az Szt. előírásainak megfelelően átértékelésre került a választott MNB-árfolyamra. A társaság élt az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének lehetőségével, azaz a devizás követelések, kötelezettségek forintértékének meghatározása során, az Áfa-tv. adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait alkalmazza. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján devizás előleg esetén az előleg átvételének, jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani. Ezért ezzel az árfolyammal történt az előleg számviteli nyilvántartásban történő könyvelése. A tényleges teljesítéskor a bruttó végösszegből le kell vonni az előleget, és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal forintosítani. Tehát csak az előleggel csökkentett összeg esetében alkalmazható a teljesítés napján érvényes árfolyam, az előlegnek megmarad az eredeti jóváírásnapi árfolyama. Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének alkalmazására tekintettel értelmezésünk szerint a költség elszámolása, forintosítása során is több árfolyamot kell alkalmazni, az előlegnek megfelelő összegre az előlegnél alkalmazott árfolyamot és a végszámlából még fennmaradó összegre a végszámla-teljesítés napi árfolyamát. Kérdés, ha a devizaelőleg még az előző év(ek)ben került kifizetésre, és az előleg már az előző év végi árfolyamon van nyilvántartva, akkor a végszámla összegét milyen árfolyamon kell költségként forintban könyvelni? Az előzőekben vázoltak szerint az előlegnek megfelelő összeget az előleg jóváírásának, míg a még fizetendő összeget a teljesítésnapi árfolyamon, vagy a teljes összeget a végszámla teljesítésének napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintosítani és költségként elszámolni? Függetlenül az általános forgalmi adó összegének forintosítása során alkalmazandó elszámolási szabálytól.