Magánszemélynek adott kölcsön kapott kamata

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a magánszemély kötelezett atársadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére(kivéve ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), amegállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének b) pontjaalapján viszont nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségbiztosításiszervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyiszolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címke:

K+F tevékenység a mezőgazdaságban

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.
Részlet a válaszából: […] ...során elhasználódó eszközök amortizációja a használat időtartamafüggvényében vehető számításba K+F tevékenység közvetlen költségeként.A kérdésben felsorolt "költségek" valójában valamilyenberuházás érdekében merültek fel.Az ültetvények létesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Cégalapítás eladásra

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrészének az eladása függetlenek egymástól, valójában kétgazdasági eseményről van szó.A cégalapítással kapcsolatosan felmerült költségek áfájánaklevonhatóságánál azt kell figyelembe venni, hogy az alapított cég adókötelesvagy adómentes tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Gépjárműadó továbbszámlázása

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...lehet -jogszerűen – számlázni. Az adó sem terméknek nem tekinthető, semszolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető. Az adót annak kell költségként,ráfordításként, esetleg a bekerülési érték részeként kimutatni, amely cégnekazt az adót szabályozó jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címke:

Nyomdai szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: A gazdasági társaság fő tevékenysége nyomdai szolgáltatás. Elektronikai termékek használati útmutatóit, garanciajegyeit gyártja. A cég évente szállítási keretszerződést kötött a megrendelővel, valamint vállalkozási keretszerződést az alvállalkozójával. A szerződések a megrendelt darabszámról, árról, gyártási határidőről nem rendelkeztek, mert azokat a konkrét munkák esetén rögzítik. A társaság a számlák értékét alvállalkozói díjként állította be az iparűzésiadó-bevallásba a Ptk. alapján. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködő vállalkozók olyan szolgáltatók,akik/amelyek szolgáltatásainak az ellenértékét az igénybe vett szolgáltatásokköltségei között kell kimutatni, és azokkal a helyi iparűzési adó alapja nemcsökkenthető. (Ha mégis csökkentették, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés

Kérdés: Nonprofit közhasznú kft. fő tevékenysége kutatás-fejlesztés, amelyet áfásan számláz megbízóinak. A kft. uniós pályázat résztvevője egy nemzetközi konzorcium keretében. A kapott támogatás nem ellenérték, illetve árat nem befolyásol, ezért áfamentesnek tekintik. Levonható-e a pályázatból finanszírozott költségek áfája? Közhasznú tevékenységnek tekinthető-e a konkrét vállalati megrendelésekre végzett, számlázott kutatási-fejlesztési tevékenység?
Részlet a válaszából: […] A választ a második kérdéshez kapcsolódóan kezdjük.A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§-a alapján közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásbavett nonprofit gazdasági társaság is.A közhasznúsági nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Nyelvtanfolyam elszámolható költségei

Kérdés: A nyelvtanfolyamokkal kapcsolatban lenne kérdésem: Elszámolható-e a nyelvtanfolyam költsége akár alkalmazott, akár tag esetében? Pl. gyógyszertárban dolgozókat mennyire lehet megvédeni a NAV-val szemben, hogy szükséges a nyelvtanulásuk?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységével összefüggő feladatellátásának feltételeként történik, nem kell a képzés költségét bevételkéntfigyelembe venni.A nyelvtanfolyam iskolarendszeren kívüliképzésnek minősíthető az alkalmazott és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési támogatások elhatárolása

Kérdés: Társaságunk logisztikai központ létesítésére vissza nem térítendő uniós támogatást kapott. A beruházás aktiválásának időpontja 2010. 01. hó, a támogatást 2011. 06. hóban folyósították. A projekt befejezését követő 3 évben meghatározott árbevételt és létszámösszetételt kell elérni, különben a támogatást visszavonják. Mikor kell a támogatást rendkívüli bevételként elszámolni, és passzív időbeli elhatárolásba helyezni? Az elhatárolást milyen arányszám alapján kell feloldani?
Részlet a válaszából: […] ...halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósítotteszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési érték arányos részénekköltségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívülibevételekkel szemben megszüntetni (T 4832 – K 9894)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Könyvvizsgálói díj elhatárolása

Kérdés: A könyvvizsgálói díjról szóló számlát a könyvvizsgáló a tárgyévet követő év júniusában állítja ki. Az előző évre kell azt időbeli elhatárolással elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint havonta, negyedévenként számláz (és így a decemberi, aIV. negyedévi teljesítményét is számlázta), akkor a számlázott tételekköltségkénti elszámolása – a számlák alapján – a mérlegfordulónapig megtörtént.Ez esetben a mérlegfordulónapot követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.
1
221
222
223
447