4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Több álláspontot hallottunk a népegészségügyi termékadó könyvelésével kapcsolatosan. Egyik álláspont szerint árbevételt csökkentő tételként javasolt könyvelni, egy másik javaslat az egyéb ráfordításként történő elszámolást javasolja. Önök szerint mi a helyes?

Kérdés: Könyvelőiroda – az ügyfeleivel kötött, szerződésben rögzített módon – a mérlegkészítésért 1 havi díjat számít fel, a mérlegkészítést követően, a tárgyévet követő év májusában. Kérdés, hogy a mérlegkészítésért számlázott díj tárgyévi bevétel/költség, vagy időbeli elhatárolással előző évi?

Kérdés: A kft. olyan eszközt vásárolt, amely egyáltalán nem szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A vásárolt eszköz kávéfőző, vízforraló, grill, hűtő. Az eszközöket a tulajdonos bank­kártyával fizette ki. Javasoltam, hogy fizesse be a pénztárba. Ez nem tetszett neki. Abban maradtunk, akkor adóalap-növelő tétel lesz. Ezt hogyan számoljam el helyesen? Kis értékű eszköz? Egyéb ráfordítás vagy értékcsökkenési leírás egy összegben?

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.

Kérdés: Vállalkozásunk külföldi (ciprusi) partnernek, aki/amely adóalany, továbbszámlázott szolgáltatásként számlázott ki szállítási költséget. A számlát áfa nélkül állította ki, figyelemmel az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírására. Jól jártunk el? Vagy a júliusi törvénymódosítás ezt felülírta?

Kérdés: Egy külföldi cég megrendelte tőlünk, hogy az általa szerkesztett anyag alapján nyomtassuk ki a könyvüket és szállítsuk ki részükre. A könyvnyomtatást megrendeltük egy nyomdától. A nyomda által számlázott összeget szolgáltatásként kell könyvelnünk? Amikor értékesítjük a könyveket, akkor termékátadás történik, és mi az átadott könyveket számlázzuk. Mi a helyes elszámolás a számvitelben? A könyv nálunk áru, értékesítéskor pedig elábé? A nyomda szolgáltatását hogyan tudom áruként készletre venni?

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?

Kérdés: Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgáz­emisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?

Kérdés: A gázszolgáltató két számlát állít ki havonta (egy teljesítménydíj-számlát, valamint egy havidíj-számlát). A számlákon különböző járulékos költségeket számláznak: pl. molekuladíj, szállítási forgalmi díj, elosztási forgalmi díj, importkorrekciós tényező, energiaadó. Az energiaadót az 529. számlára könyveltük, a többit az 511. anyagköltségszámlára. Helyesen tettük?

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?