4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egy tűzoltó-egyesület tűzoltónapokat rendezett. Ez azt jelenti, hogy minden évben más és más helység egyesülete rendezi meg a térség versenyét. Ez verseny, de egyben a mindennapokra való felkészültséget hivatott bemutatni. Itt az aktuális egyesület nevezési díjat szed. Az egyesület ebből finanszírozza a rendezvényt, így többek között az ételt, italt, serleget. Hogyan kell ezt elszámolni az egyszeres és hogyan a kettős könyvvitelben? Van-e a nevezési díjban kifizetett ételnek adóvonzata, kell-e számlázni?

Kérdés: Hogyan könyveljük a szakképzési hozzájárulást abban az esetben, ha a saját dolgozó képzésére fordítunk egy bizonyos összeget? A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben foglal­taknak mindenben megfelelünk. A féléves kiszámított szakképzési hozzájárulás 2 000 000 Ft. Általános képzésre fordított összeg 150 800 Ft. A képzési időre jutó kieső bér+járulékai: 50 800 Ft. Át kell-e vezetni az oktatási költségek közül a képzésre fordított összeget? Hova könyveljük a kieső bért és járulékait?

Kérdés: A 4625. számú kérdésre adott válaszuk alapján az áramdíjszámlákon feltüntetett díjaknak csak egy része anyagköltség. Ezzel szemben a 2833., a 3708., a 3893. és a 4255. kérdésekre adott válaszok alapján az eszköz bekerülési értékének részei az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek is. Kérem a 4625. számú kérdésre adott válasz pontosítását az előbbiek alapján!

Kérdés: Társaságunk 2010-ben öreg, de üzemképes személygépkocsikat vásárolt, amelyeket néhány évig tervez használni, majd a forgalomból ki fogja vonni. A 100 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsi értékcsökkenését a Tao-tv. értelmében egy összegben el lehet számolni? Kötelező-e maradványértéket hagyni? A 200 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsit akkor is 14,5%-os értékcsökkenési leírással kell amortizálni, ha 2-3 év múlva a forgalomból ki lesz vonva?

Kérdés: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 61. §-ának c) pontja szerint a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az elő­írt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése szerint, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 oC (K) EH értékét meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként, védőitalt kell biztosítani. A fenti kötelezettségünknek eleget teszünk. Védőitalként szódavizet, illetve ásványvizet biztosítunk. A védőital-juttatást terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség? Elismert költség-e? Az előzetesen felszámított áfa levonható-e?

Kérdés: Evás kft.-ként működtünk 2008-2009-ben, mint utólag kiderült – az APEH megállapítása szerint – jogtalanul. Emiatt a fenti időszakra az APEH az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdése alapján becsléssel állapítja meg az adót. A becslési eljáráshoz bekérték a társaság összes bizonylatát, és ezek alapján állapították meg a társaságiadó- és az áfakötelezettségünket. A becslés során teljeskörűen elfogadták a beadott bizonylatokat, és kizárólag azok alapján állapították meg az adókötelezettségeket, és közölték, hogy hiába vannak meg a szabályos bejövő számláink, azok áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni, hivatkoztak az Eva-tv. 22. §-ának (6) bekezdésére. Jogos az APEH álláspontja? Véleményem szerint ez a kitétel csak arra vonatkozik, amikor az adóhatóság a becslés során – számla hiányában – becsüli a költségeket is.

Kérdés: Gazdaságunk alaptevékenysége mezőgazdaság, sertéstenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstelepen megszületett malacokat már nem tudjuk saját istállóinkban felnevelni, hanem bérhizlalókhoz kerülnek, de az állomány a mi tulajdonunk marad, mi látjuk el táppal és gyógyszerrel is, a kész hízót mi értékesítjük. A bérhizlaló kompenzációs feláras jogállású őstermelő. A bérhizlaló "jövedelme": az elkészült hízó értékesítési nettó ára, – a kivitt malac és táp nettó ára, + kompenzációs felár. Átadott termékek a bérhizlalónak: – malacár nettó 12 000 Ft/db, – a táp ára nettó 20 000 Ft/1 darabra, – összesen: 32 000 Ft/db. A visszavett kész hízó nettó ára: 35 000 Ft/db, tehát a bérhizlalónak a példa szerint 3000 Ft/db fizetendő, plusz a bérhizlalási díjra a kompenzációs felár: [35 000-(12 000+20 000)]* 7% = 210 Ft, tehát ő darabonként (3000+210) 3210 Ft-t kap a bérhizlalásért. A fentiek alapján az őstermelő bruttó árbevétele 35 000 Ft+210 Ft, költségként elszámolhatja a malacárat, a tápárat. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak megfelelnek-e a hatályos Áfa- és Szja-tv.-nek? Ezt kellene nekem a kihelyező oldaláról lekönyvelni.

Kérdés: Milyen módon kell leltározni a borjú hízóállatokat, és hogyan könyveljük az év végi készletet, ha a kft. év közben nem vezeti a készletszámlákat? A hízóállatok elhullását mivel kell dokumentálni, és hogyan könyveljük? A telep őrzéséhez két őrző-védő ebet is vásároltak, helyes-e ha a tárgyi eszközök között tartjuk őket nyilván?

Kérdés: A kft. – egyik tevékenységi körének megfelelően – fa alapanyagból raklapokat gyárt. Megvásárol rosszabb állapotú raklapot is, amelyet felújít vagy teljesen szétszed, és újra összeépít. Az összes raklapot értékesíti. Mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: Cégünk néhány mobiltelefonjához lakossági előfizetést rendeltek. Cégünk a telefonszámlát nem kéri részletezni, hanem megfizeti utána a járulékokat. Kérdésem, ettől függetlenül, bár lakossági előfizetések szerepelnek a szolgáltató számláján (a számlát a cég nevére állították ki), ez a telefonszámla elszámolható-e költségként a cégnél?