4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egy nagyvállalat végez, illetve végzett (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is) K+F tevékenységet, melyek között bérköltséget is elszámol. A kft. társasági- és különadóalapját csökkentette a K+F költségekkel, ugyanakkor a Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése alapján érvényesíthető adókedvezményt nem érvényesítette a társaságiadó-bevallásokban. A 2007-es év az adóhatóság által teljes egészében leellenőrzött. Hogyan érvényesítheti a kft. ezt az adókedvezményét visszamenőlegesen? Lehet-e önellenőrizni a 2008. és 2009. évi társaságiadó-bevallást? Véleményünk szerint az Art. 49. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata alapján ezt el lehet végezni. Figyelembe vehetjük-e a 2007. évben keletkezett adókedvezmény háromnegyedét a 2008., 2009., 2010. években attól függetlenül, hogy 2007-ben nem érvényesítettük az egynegyedét? Változtat-e bármin az a tény, hogy a kft.-nek a Tao-tv. 22/B. §-ának (1) bekezdése szerinti fejlesztési adókedvezménye is van, melyet minden évben igénybe vett, vagy csak Tao-tv. 23. §-ának (3) bekezdése szerinti 70%-os szabályra kell odafigyelnünk?

Kérdés: "A" szociális tevékenységet végző nonprofit kft., a célja szerinti épületberuházáshoz (bentlakásos otthon) hitelt vett fel. A hitelszerződés szerint "A" nonprofit kft. a szociális tevékenységet végző "B" nonprofit kft.-vel mint egyetemleges adóssal felelnek a hitel visszafizetéséért. A hitelszerződés szerint a bank a hitelt "A" nonprofit kft. bankszámlájára folyósítja, de a "B" nonprofit kft. bankszámlájáról törleszti a hitelt és a kamatot. Hogyan kell könyvelni a "B" nonprofit kft.-nél az esedékes tőke- és kamattörlesztést? A "B" nonprofit kft.-nél csak a hitelcsökkenést és a kamatráfordítást kell könyvelni, de mivel szemben? Különmeg­állapodás a két nonprofit kft. között nincs a hitel és a kamat egymás közötti elszámolására.

Kérdés: Társaságunk műanyag alkatrészeket gyárt. A megrendelő a termékek minőségének a megóvása érdekében a szállítást egyedi ládákban írja elő. Ezek a ládák általában a projekt teljes futamidejét kiszolgálják, ami 4-5 év. A ládák beszerzése egyszerre, a projektindítást megelőzően történik. Ez általában 5-7 millió forintos befektetés. A ládák egyedi értéke nem több 4-5 eurónál. A ládákat rendszeresen leltározzuk. A termék darabárának kalkulációjakor ezen ládák költségeit figyelembe vettük. Ebben az esetben mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: Lakópark építésével foglalkozó kft. az alvállalkozóját részben úgy fizeti ki, hogy az megvásárol az épülő lakások közül egyet. A pénzügyi rendezés részletekben történt, amikor az alvállalkozó benyújtott egy-egy részszámlát, akkor annak meghatározott százalékát a kft. nem fizette ki, hanem előlegszámlát bocsátott ki a lakásépítéshez kapcsolódóan. Az alvállalkozó és megbízója a lakás adásvételéről előszerződést kötött, azzal, hogy az alvállalkozó maga helyett mást is kijelölhet végleges vevőként. A lakás birtokbaadása 2009 decemberében megtörtént, az építő kft. az értékesítésről számlát bocsátott ki. Mivel az előleg megfizetésének időszakában az áfa 20% volt, a birtokba­adáskor 25%, a számlában is megbontotta az áfa alapját. A végleges adásvételi szerződés megkötése a birtokba adás után, 2010-ben volt. Az alvállalkozó élt az előszerződésben rögzített jogával, maga helyett mást jelölt ki vevőként. Az új vevő engedményezési szerződésben kapta meg az alvállalkozó követelését az építő kft.-től. Az eladó ezért sztornírozta a kibocsátott számlát, és új számlát adott ki az új vevő nevére. Ebben az új számlában is megbontotta az áfa alapját, egyezően az eredeti számlával. Jogosan tette? Mikor kell az ügyletet teljesítettnek tekinteni az építő kft. részéről?

Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)

Kérdés: Cégünk a nagy teljesítményű személygépkocsik adója tárgyát képező személygépkocsit lízingel. A lízingszerződés értelmében a lízingcég áthárítja az adót, áfával növelten kiszámlázta nekünk az adó összegét. Véleményem szerint ez a gyakorlat helytelen. Szerintem csak az áfa nélküli összeget terhelhetné cégünkre. Ha jogosan számlázza áfával az adót a lízingcég, akkor az áfa levonható az Áfa-tv. 124. §-ának (2) bekezdése alapján?

Kérdés: A kft. az egyik peres eljárásához igazságügyi szakértő bevonását kérte. A szakértőtől 400 000 Ft + áfa ajánlatot kaptunk, amelyet elfogadtunk, s kértük a bíróságtól a szakértő bevonását. A bruttó 500 E Ft-ot a bíróságnál letétbe helyeztük. Az eljárás végeztével az igazságügyi szakértő a számláját a bíróságnál nyújtotta be (amelyet a bíróságra állított ki), a szolgáltatás ellenértéke pedig a letétből lett kifizetve. Levonhatjuk-e a bruttó szakértői díjból az áfatartalmat? Ha igen, milyen bizonylat alapján?

Kérdés: Kettős könyvvezetésre kötelezett bt. tevékenységi köre erdőgazdálkodás, erdő-szakirányítás és fakereskedelem. A társaság a tevékenységét részben bérelt erdőterületen végzi. Az erdő sajátosságaira tekintettel, hogyan kell a kettős könyvvitelben szerepeltetni a bevételt és az elszámolt bérleti díjat? Egy adott erdőrészlet hozama (a fakitermelés) és ennek árbevétele jellemzően a bérleti időtartam első évében jelentkezik, ekkor kell a bérleti díjat is kifizetni. Az első évben a fakitermelés költsége, az erdőfelújításból az újratelepítés, továbbá az ápolás és pótlás költségei jelentkeznek, amelyre a kitermelés évében céltartalékot kell képezni. Úgy gondolom, hogy az első évben jelentkező árbevételt és bérleti díjat időbeli elhatárolással meg kellene osztani a bérleti időszak időtartamára. Dönthetek úgy is, hogy a kitermelés évében számolom el a bevételt és a teljes futamidőre jutó bérleti díjat?

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre: lakó- és nem lakóépületek építése. Vásárolt 1 telket, amely 2 hrsz.-on szerepel. Épít rá 40 db garázst, amelyek egy részét eladja, a maradék saját tulajdonában marad. Hogyan helyes könyvelni? A telket, az építési anyagokat, az egyéb költségeket? Aktiválás? Év végi összevezetés? Ha értékesíti a garázst?

Kérdés: A társaság vevői már 2004-ben nem fizettek, ezért haladéktalanul intézkedésekre került sor a vételár behajtása érdekében, ám ezek a mai napig eredménytelenek maradtak. Még büntető­feljelentésre is sor került. A követelésre 100%-ban a társaság értékvesztést számolt el, amelynek a társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2005-ben és 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül hivatalból töröltek, és volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelését be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteségét!) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést végezni? Lehet-e 2010-ben adóalap-csökkentést elszámolni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján?