4450 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó a befizetett iparűzésiadó-előleget költségként vagy ráfordításként számolhatja el?

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?

Kérdés: A kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. 2004-ben kezdte meg az egyik társasház építését. Az építési engedély lakások, garázsok és tárolók felépítésére vonatkozott. Az értékesített lakások tulajdonosai építőközösséget hoztak létre, és megbízták a kft.-t az építkezés kivitelezésének lebonyolításával. A kft. 2005. március 3-án szerződést kötött egy ügyvédi irodával egy építés alatt álló lakás megvásárlására. A számlák a szerződésnek megfelelően lakás, illetve tároló építési költségeiről kerültek kiállításra. Ügyfelünk 2005 szeptemberében a szerződés visszamenőleges módosítását kérte azzal, hogy lakás helyett irodahelyiséget szeretne kialakítani. A használatbavételi engedély kiadását követően módosíthatjuk-e a korábban "lakás építési költsége" megnevezéssel kibocsátott számlákat? Az eredeti teljesítési időponttal, vagy az ügyvédi iroda használatbavételi engedélye keltével állíthatunk-e ki "ügyvédi iroda építési költsége" számlákat?

Kérdés: Egyéni vállalkozó szolgáltatást végez egy bt. részére. A bt.-t felszámolták. A felszámoló kiadta a hivatalos igazolást, hogy a követelést "behajthatatlan követelésként kezeli". Az egyéni vállalkozó ezt a veszteségét hogyan számolhatja el?

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?

Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?