4450 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Befolyásolja-e az arányosítási kötelezettséget az a körülmény, hogy a működési támogatást az önkormányzat saját működési bevételeiből csoportosítja át, és nem a központi költségvetésből jóváhagyott és kapott pénzeszközt folyósítja működési támogatásként a tulajdonában álló vállalkozás részére?

Kérdés: A közelmúltban előzetesen bejegyzett TÉSZ alapító okiratában a tagok nettó árbevételük 5%-át szavazták meg működési költségként. Ez majd az év végén egy összegben kerül a tagok felé kiszámlázásra. Kell-e áfát felszámítani? Hogyan kell könyvelni ezt a bevételt?

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?

Kérdés: A cég utólag engedményt ad, amelyből utaztatja az engedményt kapó cég által delegáltakat és saját dolgozóit, a fennmaradó összeget átutalja az engedményben részesülő számlájára. Az engedményt kapó cégnek van-e teendője a természetben kapott kedvezménnyel?

Kérdés: A vállalkozás a 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 260. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott célokra és az ugyanitt szabályozott hitelszerződés szerinti hitelfutamidőre kamattámogatás igénybevételére jogosító hitelszerződést kötött. Hogyan kell értelmezni a 262. § (3)–(4) bekezdése szerinti előírást, mely szerint a felvett hitel a futamidő lejárta előtt egy összegben is visszafizethető, rövidebb határidő előtt történő visszafizetés esetén a támogatás nem minősül jogtalannak? Avállalkozás az FVM rendelet alapján 2003. 04. 09-én felvett hitelt 2004. 04. 19-én, a 2003. 07. 09-én felvett hitelt 2004 májusában visszafizette. Ezekre a hitelekre a visszafizetés napjáig igényelt kamattámogatásra jogosult-e a vállalkozás?

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói képzés folyik. Aszakmai gyakorlati képzéshez – a vonatkozó jogszabályok keretei között – költségek merülnek fel, amelyeket elsődlegesen a költségviselői számlán, másodlagosan a megfelelő költségnemszámlákon könyvelünk. Ezeket év végén át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot? A kérdés kapcsolódik az 1780. kérdésre adott válaszhoz.

Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?

Kérdés: A kft. 2004-ben beruházási hitelt vett fel. Ehhez kapcsolódóan a kezességet vállaló bank 1300 E Ft garanciavállalási díjat számlázott ki, a számlában feltüntette az elszámolási időszakot 2004. 04. 29.-2010. 12. 31., a kölcsön futamidejével azonosan. A kft. a garanciavállalási díjat az elszámolási időszak alatt kívánja költségként leírni, azaz a díjat időbelileg elhatárolja. Helyes ez így?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének és használatbavételének (az értékcsökkenési leírás egyösszegű elszámolásának) könyveléséről kérnék tájékoztatás.

Kérdés: Részvénytársaságunk a vezető állású dolgozók részére – prémiumfeladat kitűzése alapján – minden év végén, a várható eredmény tükrében "prémiumelőleget" fizet. A prémium kiértékelésére és a végső elszámolásra az éves eredmény közgyűlésen történő elfogadása után kerül sor. Az elnök-vezérigazgató prémiumkifizetését a közgyűlés hagyja jóvá. Hogyan kell könyvelni a prémiumelőleget? Mikor számolható el költségként? Mi a teendő, ha a prémiumelőleget vissza kell fizetni?