219 talált cikk a költségelszámolás kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk tagjának kiküldetési rendelvény alapján hivatalos célú gépkocsi-használatot számolunk el. Előre nem tudhatjuk mindig a (havi) gépkocsi-használatot, mert a tag különböző hibaelhárításokra használja gépkocsiját. Jó-e, ha havonta utólag (a hónap utolsó munkanapján) számoljuk el a megtett kilométereket, vagy a kiküldetési rendelvényt minden esetben előre kell kiállítani?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.

Kérdés: A magánszemély kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható térítést kapja munkáltatójától. Autópálya használatakor mi az adófizetési kötelezettség akkor, ha a munkáltató számolja el, fizeti ki a nevére szóló számlát, illetve mi a szabály akkor, ha a magánszemély a számlán szereplő vevő? Mi a helyzet akkor, ha a társaság az év elején megvette a magánszemélyek gépkocsijára az éves autópálya-matricákat? Elszámolható ez a költség a társaságnál?

Kérdés: A Számviteli Levelek 175. számában a 3667. kérdésre adott válaszukban azt írták, hogy a megelőlegezett végrehajtási költséget a cégnek előlegként kell nyilvántartania az adott ügy befejezéséig, míg a végrehajtónak az előlegről számlát kell kibocsátania. A megkeresett végrehajtó szerint az önálló bírósági végrehajtó nem minősül adóalanynak. Erre tekintettel a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, a vonatkozó rendelet alapján felszámított díjak és költségek tekintetében számlaadási kötelezettsége nincsen. A teljesítést igazoló számviteli bizonylat készpénzfizetésnél a bevételi pénztárbizonylat, átutalás esetén a bankszámlakivonat. Kinek van igaza?

Kérdés: A közüzemi díjak költségelszámolásával kapcsolatosan az utóbbi időben több – néha egymásnak kissé ellentmondó – tájékoztatás is megjelent különböző szaklapokban. Annak, hogy a közüzemi díjakat anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolja el a társaság, a helyi iparűzési adó megállapítása szempontjából van a legjelentősebb szerepe. E kérdés tisztázása érdekében kérjük segítségüket, hogy az áram-, a gáz-, a víz-, a csatornadíjak anyagköltségként elszámolhatóak-e a szolgáltató számlájában feltüntetett statisztikai jelzőszámtól függetlenül?

Kérdés: Tehergépkocsis árufuvarozó javítást csak számla alapján számolhat el? Állítja a vállalkozó, hogy lehet számla nélkül javítani, átalányt elszámolni! Ha igen, hogyan?

Kérdés: Családi gazdálkodók esetében, ha az éves árbevétel személyenkénti lebontásnál meghaladja a 7 M Ft bevételt, ez a bevétel támogatás nélkül vagy támogatással értendő? Tehát a támogatások összege (területalapú támogatás stb.) beleszámít-e a 7 M Ft felső határba? Ha meghaladja a 7 M Ft összeget a bevétel, akkor megszűnik a családi gazdaság státusa?

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?

Kérdés: A tarvágás utáni árbevétel tárgyévi bevétel. Az újratelepítés költsége következő évben merül fel, munkadíj, facsemete stb. A bevétellel szemben tárgyévben költségem nincs, ezért adóznom kell! Következő évben bevételem nincs, csak kiadásom és költségem van. Őstermelőként hogyan tudom ezt elszámolni?

Kérdés: Egy magánszemély meg kívánja vásárolni a testvérével közösen örökölt családi ház (másik) 50%-át befektetési céllal. A magánszemélynek (66%-os tulajdonrésszel) ingatlanhasznosítással foglalkozó evás kft.-je van. Vannak-e adózási, illetékezési, költségelszámolási különbségek az ügyletben, ha magánszemélyként, illetve ha a kft. részére történik a vásárlás? Ha a kft. később értékesíti a tulajdonában álló lakrészt, milyen adókötelezettségei lesznek?