Egy főre jutó jövedelem családi gazdaságban

Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.
Részlet a válaszából: […] ...venni a számításnál. A családi gazdaság időszakára a családi jövedelmet a közösen elért összes bevételből és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségből kiindulva oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Teljes foglalkoztatott a családi gazdaságban

Kérdés: Családi gazdaságban ki minősül teljes foglalkoztatottnak? Ha egy gazdaság december 31-én 5 főből áll, hány fővel osztunk év végén?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó adózási szabályok érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a jövedelmet a közösen elért összes bevételből és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségből kiindulva oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó devizahitele

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2008. évben devizaalapú (szabad felhasználású) hitelt vett fel a vállalkozási tevékenységéhez. Ezután havi törlesztőrészleteket (tőke+kamat+árfolyamváltozás) fizet. A hitel fennmaradó részét visszafizeti 2012-ben (tőketörlesztés, kamatfizetés és a tőkére jutó árfolyamveszteség kiegyenlítése). A tőkére jutó árfolyamveszteséget az egyéni vállalkozó költségként érvényesítheti-e, vagy az osztalékalapját csökkentheti-e ezen összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó költségelszámolásáról az Szja-tv. 11. számú melléklet 10. pontja rendelkezik, amely szerint jellemzően előforduló költségnek minősül a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Erzsébet-utalvány elszámolása egyéni vállalkozásnál

Kérdés: Mi az Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya helyes elszámolása egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 75 ezer forinttámogatást.Az egyéni vállalkozó saját magának nem adhat ilyen juttatásokat.Az Szja-tv. a vállalkozói költségek költségelszámolásáról a 11. számú mellékletben rendelkezik. A I. Jellemzően előforduló költségek 17. pontja szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címke:

Kifizetés házipénztár nélkül

Kérdés: Multinacionális cég leányvállalataként cégünknél nincs házipénztár. A kifizetéseket átutalással, vállalati hitelkártyával, vagy a dolgozó saját költségelszámolásával összefüggésben teljesítjük, a bérhez kapcsolódó kifizetéseket pedig a helyi bankszámláról utaljuk át. Cégünk gyakran támogat szakmai tudományos rendezvényeket, ahová orvosokat küldünk. Minden orvossal szerződést kötünk, amely alapján kifizetjük a regisztrációját, utazási költségét. A regisztrációs díjat az anyacég fizeti. Milyen módon tudjuk kifizetni az utazási költséget, ha nincs házipénztárunk? Megoldás lehet-e az, ha megbízási díjként – felbruttósítva – minden adót, járulékot megfizetve térítenénk meg a költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az utóbbi kérdésre egyértelmű a válasz: nem lehetséges. Megbízási szerződés mind a Ptk., mind a Munka Törvénykönyve alapján valamely ügylet vagy tevékenység ellátására irányul. Ebből következően a megbízási szerződés alapján a megbízott a Ptk. szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Étteremben felszolgált italok minősítése

Kérdés: Az 5681. kérdésre adott válaszukban hibát vélek felfedezni a felszolgált italok tekintetében. Az étterem nem kereskedik, hanem szolgáltat. Az italt nem változatlan formában értékesíti, hanem felszolgálva. Ezért úgy gondolom, a költségelszámolás helyes módja, ha az ital bekerülési értéke is anyagköltség és nem elábé.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltség a felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke. Kérdés lehet, mit tekintünk felhasználásnak? Nyilvánvalóan a vásárolt anyag a vállalati tevékenység során be­épül az előállított termékbe, része lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Ismeretlen megtakarítási forma adómentessége

Kérdés: Egyéni vállalkozó orvos 2009-től fejlesztési tartalékot képzett. Egy 2012 októberében megjelent orvosi szaklap arról ad tájékoztatást, hogy a képzett fejlesztési tartalékot, valamint újonnan betett tőkét (tőkeszámlát nyit) költségként, ráfordításként elszámolhatja. Ezt egy kft. végezné. A piacon jelen van egy olyan megtakarítási forma, amelynek – amikor fizet a vállalkozó saját magának – sem járulék-, sem adóvonzata nincs, és a teljes összeg költségként elszámolható a jelen adójogszabálynak megfelelően. Milyen jogszabály alapozza meg ezt a megtakarítási formát, és hogyan teheti ezt meg a fejlesztési tartalékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékkal. A fejlesztési tartalék felhasználására a következő szabályok vonatkoznak. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást (költségelszámolást) alkalmazó egyéni vállalkozó és így az ilyen adózást alkalmazó orvos fejlesztési tartalékolás céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete

Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az utolsó kérdésre az, hogy igen, ha azt megfelelő belső szabályozással támasztják alá. Erre még visszatérünk.A cég által alkalmazott módszerrel is elkerülhető az, hogy ne kelljen kamatkedvezményből származó jövedelemmel és ennek adóterheivel számolni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...tartozását, elengedheti követelését, de ez az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján a magánszemély bevétele (egyben – költségelszámolás lehetősége hiányában – jövedelme) lesz. Ez a jövedelem a kft.-től mint kifizetőtől származik, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címkék:    
1
7
8
9
22