5171 talált cikk a könyv kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Beruházás keretében felépítettünk egy, a gyermekeket befogadó otthont. A munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént, a szerződés szerinti összeget teljes egészében pénzügyileg rendeztük. A szerződés 2% jótállási biztosítékot köt ki, melyet a kivitelező bankgarancia formában nyújtott a részünkre. Hogyan kell a bankgaranciát nyilvántartani a könyveinkben, hogyan könyveljük le?

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.

Kérdés: Segítségüket kérem a munkavállalókkal szembeni leltárhiányból eredő kártérítés könyvelésével kapcsolatosan. Hogyan alakulnak pontosan a könyvelési tételek? A leltárhiány kollektív szerződésben és munkaszerződésben rögzített módon, határozattal közölt összegét elő kell-e írni a munkavállalóval szembeni követelésként az egyéb bevételekkel szemben (T 3612 – K 9632)? Apénzügyi rendezés nem történik meg az adott üzleti évben, mert a munkavállalók részletfizetési kedvezményt (24 hónap) kapnak a munkáltatótól az összeg befizetésére, így a kártérítés egy része folyik csak be az adott évben. Kérem, ismertessék a pontos kontírozási tételeket!

Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
–a 2018. és a 2019. éveket vagy
–a 2019. és a 2020. éveket?

Kérdés: A vállalkozás saját erőből és tagi kölcsönből valósította meg a beruházást. A tagi kölcsönről szerződés készült, a vállalkozás még nem kezdte meg a kölcsön visszafizetését. A 2021. évi beszámolóban ki lehet-e mutatni a kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között? Az "előírt kamatot" ráfordításként lehet szerepeltetni, vagy csak akkor, ha a tőketörlesztés és a kamatfizetés is pénzügyileg rendezésre került?

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!

Kérdés: Egy áfaalany kft. részletre vásárolt egy telefont a korábbi évben, amelynek részletfizetése jelenleg is tart. A telefont javítani kellett, mely után bruttó 20 000 Ft önrészt kellett rendezni, amelyet 27% áfával számlázott a telefonszolgáltató. Ezt követően kiállított még egy számlát, amelyen feltüntetésre került: 27% áfával "javítási költség" 215 875 Ft bruttó, mínusz előjellel a bruttó 20000 Ft "önrész" szintén 27% áfás tételként, valamint mínusz előjellel 195 875 Ft "javításidíj-kompenzáció" áfahatályon kívüli tételként. Így a számla végösszege 0 Ft, a nettó összesen: -41 643 Ft, áfa 41 643 Ft.

Kérdés: Beolvadás esetén Beolvadó Kft. 1. és Beolvadó Bt. 2. és Átvevő Kft. jegyzett tőkéje a vagyonmérleg-tervezetben 6015 E Ft lenne, a többi sajáttőke-elem is pozitív. A tulajdonosok személye és tulajdoni hányada nem változik a beolvadás során, 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonos mindhárom társaságban. Az Átvevő Kft. eredeti jegyzett tőkéje 3000 E Ft, melyet nem szeretnének megváltoztatni, tehát a beolvadás után is 3000 E Ft jegyzett tőkét szeretnének a tulajdonosok meghatározni. A3015 E Ft különbözetet hogyan kell a vagyonmérleg-tervezetben feltüntetni, és mi lesz a sorsa? Tőkeleszállításként kell kezelni, amely visszajár a tulajdonosoknak? Esetleg a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni? Vagy csak a vagyonmérleg-rendezés oszlopában az eredménytartalék összegét növeli? Ez esetben a tulajdonosok mikor vehetik ki, bármikor, mert tőkeleszállításnak lehet tekinteni, vagy csak osztalékágon?

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.