2002 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Vendéglátó-ipari kft. – amelyik egy nagyvállalat telephelyén működik, de utcáról látogathatják a vendégek – saját kibocsátású étkezési jegye­ket is ad ki. Ezeket számlázza az éttermet bérbe adó vállalatnak, amely az ellenértéket kifizeti, majd a dolgozók ebédeléskor beváltják a jegyeket. Más külső vendégek fizethetnek bankkártyával, SZÉP kártyával, egyéb étkezési utalvánnyal. Ezeket hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Több éve nullára leírt tárgyi eszközöket selejtezünk (veszélyeshulladék-lerakó helyre szállítjuk el), de hulladékértékük nincs. A tárgyieszköz-nyilvántartásból kivezettük. Az analitikából is kitörölhetők ezek az eszközök? A leltári szám évet is tartalmazó, évente folyamatosan növekvő sorszám. Ha ebből kitörlöm, nem lesz folyamatos a nyilvántartás (nagyon sok nulla értékű, kivezetett eszköz van az analitikában).

Kérdés: Társasházunk gépi programmal könyvel. A program által készített mérlegben a követelések megbontva szerepelnek: közösköltség-tartozás, ez bontódik jelzáloggal terhelt és nem terhelt tartozásra, késedelmikamat-tartozásra. Véleményem szerint a késedelmi kamat nem kerülhet be a követelések közé.

Kérdés: Cégünk 2013-ban uniós forrásból finanszírozott pályázatot nyert dolgozóink oktatására. Élni kívántunk az előlegfizetés lehetőségével. Hogyan könyvelem az előleget? Előlegként, majd és amikor a teljes összeget megkapjuk, akkor adóalapot nem növelő bevételeink közé?

Kérdés: Március 29-én készletraktárunkból árut szállítottunk ki Németországba, szállítólevéllel, fuvarokmányokkal. Készletprogramunk március 29-én levette a készletből. Szerződés szerint a vevő április 3-án az átvételt igazolja. Mi a helyes teljesítési időpont a számlán? Az Áfa-tv. 89. §-a szerint az adómentes értékesítés akkor számlázható, ha az árut más tagállamban a vevő átvette. Könyvelési tételek: március 29-én T 36 – K 261, április 3-án T 311 – K 931 és T 261 – K 36, T 814 – K 261. A 60-as bevallásban áprilisban szerepeltetjük. Helyes ez így?

Kérdés: A katára való áttérésnél osztalék utáni adót kiváltó adót kell – három év alatt egyenlő részletekben – fizetni. A 2012. évi zárásnál ezt hova kell könyvelni? És a mérlegbe hova kell beállítani? Az adózás előtti eredményből az első részletet a társasági adó mellett szintén le kell vonni, és úgy lesz mérleg szerinti eredmény? A másik kétévi kötelezettséget mivel szemben kell könyvelni?

Kérdés: A kft. 3 millió forintos jegyzett tőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra (módosítaná a társasági szerződést), a tulajdonosok nem veszik ki a tőkét. Ha lehet, a veszteség csökkentésére fordítanák. Mi a könyvelés módja? Van-e adóvonzata?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 – K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 – K 311) pénzügyileg teljesített lesz?

Kérdés: Az Oroszországban nyitott kereskedelmi képviselet orosz adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik, a képviselet nem folytat üzleti/vállalkozási tevékenységet. A társasági szerződést kell-e módosítani, a magyarországi cégjegyzékbe be kell-e jegyezni? A képviselet költségeit a magyar társaság finanszírozza, meghatározott összeg előre történő átutalásával. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és azt számlamásolatokkal küldi meg (az eredeti számlákat nem). Elfogadható a számlamásolat, annak érdekében, hogy az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség legyen? A számlák a magyar cég székhelyére szóljanak, vagy elegendő, ha azokon a képviselet címe szerepel? (A név megegyezik!) A jövedelemkifizetés az orosz szabályok szerint adózik. Milyen bizonylat szükséges ezen költségek könyveléséhez?