2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány a következő támogatási összegben részesült: normatív támogatás pályázat keretében (hazai forrás), vissza nem térítendő működési támogatás, melyben csekély mértékű fejlesztés is szerepel (tárgyi eszköz beszerzése), a támogatást a mérlegfordulónapig jóváírták. Kérdésem, hogyan kell könyvelni az aláírt finanszírozási szerződéstől kezdve az utolsó hányad támogatási összeg befolyásáig? Befolyásolja a könyvelést az a tény, ha igen, hogyan, hogy a működési támogatás keretében tárgyieszköz-beszerzés (fejlesztés) is megvalósul?

Kérdés: Gázforgalmazó cégek vevőszámláiban megjelenő importkorrekciós tényezőt árbevételként, bevételként vagy kötelezettségként kell könyvelni? Mikor keletkezik a gázforgalmazó cég energiaadó-kötelezettsége? A tényleges teljesítési időszakban vagy a számlán feltüntetett teljesítési idő szerint, amely ugyanaz, mint az áfafizetési kötelezettségének az időpontja? A 2010. januári teljesítési idejű, 2009. december időszakra elszámolt energiaadó mértékét a 2009. évi vagy a 2010. évi adómértékkel kell elszámolni?

Kérdés: Cégünk 2008-ban munkavállalóinak 2008. és 2009. évi cafeteriajuttatásuk terhére számítógépet vásárolt. Az eszközök aktiválásra kerültek, és két év letelte után kerülnek a dolgozók tulajdonába. Milyen formában kell elszámolni a könyvelésben 2008-ban és 2009-ben a személyi jellegű kifizetések között a felhasznált juttatást, és milyen bizonylat szükséges az elszámoláshoz?

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?

Kérdés: Társaságunk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, és együttműködési megállapodás alapján szakmunkástanuló-képzés van. Társaságunk a 2028-as kérdésre adott válasz alapján könyveli a megfelelő tételeket. A 3598-as kérdésre adott válaszból nem olvassuk ki, hogy ezt mi helyesen könyveljük. Ugyanis a válaszban nem található, hogy a szakmai gyakorlati képzés összegyűjtött költségeinek megfelelő összeget, mint saját előállítású eszközök aktivált értékét készletre kell venni. Melyik kérdésre adott válasz alapján könyveljük a szakképzési hozzájárulást?

Kérdés: Cégünk könyvelőt szeretne váltani. Előzőleg könyvelőirodában végezték a könyvvezetést és a bérszámfejtést is. (Tb-kifizetőhely vagyunk.) A bérszámfejtést ugyanolyan programmal végeznénk. A könyvelő a bérhez kapcsolódó anyagokat nem akarja elektronikusan átadni, csak a kinyomtatott bérkartonokat. Joga van ehhez? Ő rendelkezik a feldolgozott adatokkal?

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?

Kérdés: Az "A" kft. két magánszemély tagja eladja tulajdoni részét "B" kft.-nek. Így "A" kft. egyszemélyes kft. lett. A két tag magánszemély korábban tagi kölcsönt adott az "A" kft. részére. Az eladáskor engedményezéssel rendezték a tagi kölcsönt "B" kft.-re oly módon, hogy a felét elengedik. Helyes-e ez az engedményezés, miután az eredeti adós az "A" kft. volt? Az "A", illetve a "B" kft.-nél mi a helyes könyvelés? Van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A szolgáltató cég közösségi beszerzésből megrendelt egy öltözőszekrényzár-rendszert, amelyet a tevékenységéhez kapcsolódóan vevői részére be kíván mutatni. A beszerzést melyik számlára kell könyvelni? Ha a későbbiek során ezt a bemutató darabot is értékesíti a cég, hogyan alakul a könyvelése?

Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?