2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: A belföldi székhelyű kft. reklámszolgáltatást rendelt meg a svájci székhelyű társaságtól. A reklám banner formájában volt látható a svájci cég weboldalain. A reklámot saját költségén és a felelősségére a megrendelő készítette el. Fizetése forintban, a megjelenést követően történik. Ez az Áfa-tv. alapján minek minősül? Számvitelileg hogyan kell elszámolni?

Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?

Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó az egyik cégnél vállalkozási szerződés alapján könyvelést vállal, amelyet a cégnél már korábban üzembe helyezett számítástechnikai program segítségével végez (a program egyébként a könyvelésen túlmenően több mindenre használható). A könyvelés teljesen elkülöníthető a program többi részétől, így a könyvelés – a szoftver-előállító tudomásával – egy hordozható egységen történik az egyéni vállalkozónál. Szakmai véleményük szerint elfogadható-e ez így, vagy valamilyen jogszabályi előírásba ütközik-e, amely a későbbiek folyamán adóproblémát is felvethet?

Kérdés: 2005. decemberi és IV. negyedévi könyvelést januárban (20-ig) teljesítettük, a könyvvizsgálatot pedig folyamatosan, többségét II-V. hónapokban teljesítjük. Számlánkon a teljesítési időpont (standard szerint) az utolsó könyvvizsgálati nap. A fenti munkákat 20 vagy 25%-os áfával kell számláznunk?

Kérdés: Egyéni vállalkozónál bevallások utólagos ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatot rendelt el az APEH 2003. és 2004. évekre. A határozat szerint adóhiányt állapított meg azért, mert a leltár szerinti nyitókészlet és a beszerzés csökkentve az értékesítéssel, valamint a zárókészlet nem egyezett egyik évben sem. A revízió az értékesítéseket korrigálta oly módon, hogy a 12, illetve 15%-os áfatartalommal könyvelt tételeket és a 25%-os tételeket átrendezte, azaz a fizetendő áfát növelte, emiatt áfahiányt és szja-hiányt állapított meg. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el az APEH, illetve miként lehet elkerülni a hasonló helyzeteket?

Kérdés: Társaságunknál átfogó adóellenőrzés során megállapították, hogy 2002-ben szakképző iskolának fizetett összeget szakképzési hozzájárulásként nem lehetett elszámolni. Ezért a szakképzési hozzájárulás adónemben adóhiányt állapítottak meg. A szakiskola részére átutalt összeg visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatásnak minősült. Számviteli politikánk szerint nem jelentős összegű a hiba, ezért az előző évet nem kell módosítanunk. Hogyan kell könyvelni ezt a megállapítást? Kell-e bármit is módosítani az átminősítés miatt?

Kérdés: 2005. 09. hóban megjött a végrehajtói levél a követeléssel kapcsolatosan, hogy behajthatatlan. 2003-ban elszámoltam értékvesztést, 2004-ben nem, mivel a társaság értékvesztés elszámolása mellett veszteségbe ment volna át, és ismert volt, hogy 2005-től a Tao-tv. kivette a követelések értékvesztési leírás alkalmazását. Mit tehetek? Leírhatom a teljes összeget behajthatatlan követelésként, vagy csak a 2004. évi esedékes összeggel csökkentve? Az APEH-előadók azt mondták, csak akkor írható le, ha az értékvesztést már elszámoltuk.

Kérdés: Az ügyfelemet a munkaügyi bíróság az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére, továbbá 5,5 hónap elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte. A munkaviszony megszűnése 2004. 04. 05-én történt, amelyet a bíróság a felmondás jogellenes megszüntetéséért marasztalta el. Ezért ítélte meg a volt munkavállalónak a fenti összegeket. Az ítélet jogerőre emelkedett 2005. 12. 28-án. A kifizetés napja 2006-ban fog megtörténni. Kérem, hogy segítsenek ennek kettős könyvviteli lekönyvelésében, valamint a 12 havi átlagkereset minősítésében (adó-tb vonatkozásában).

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?