Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs társaságiadó-vonzata, mivel az átadás jogszabály alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Leltárhiány, -többlet számvitele, adózása

Kérdés: A kft.-nél az APEH leltárellenőrzést végzett. Bizonyos készletféleségeknél hiányt, másoknál többletet állapított meg. Hogyan kell kezelni a készletek leltárhiányát, illetve többletét a számvitelben és a társaságiadó-kötelezettség megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...A készletek leltárhiányát az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (könyvelési tétel vásárolt készleteknél: T 86 – K 21-22, 26-28). A készletek leltártöbbletét pedig az új Szt. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: Az új Szt. 78. §-a szerint nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított, saját termelésű készletek értékét. Hogyan számoljuk el a saját pékségünk által termelt termékek kiskereskedelmi egységeinkbe kiszállított értékét, hiszen ott más termékeket is értékesítenek? Az egységek elszámoltatása az általuk átvett áruk értékével történik, amelybe a saját termelésű áru is beletartozik.
Részlet a válaszából: […] ...áron = a 255. Késztermékek árrése számlákat.A bolt részére történő vásárlás, illetve a saját boltba történő kiszállítás könyvelési tételei: vásárolt áruk készletre vétele eladási áron: T 264 – K 265, vásárolt áruk bekerülési (beszerzési) értéke:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy egy válaszba tömöríthessük válaszunkat.A kérdésben foglaltak alapján az állapítható meg, hogy új (azaz korábban még használatba nem vett) ingatlant épített a bt. Az iroda a bt. tevékenysége alapján nem minősül üzemkörön kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján tehát a társaság az eredménytartalék igénybevételének közvetlenül az alapítókkal szembeni kötelezettségkénti könyvelésével, továbbá azzal, hogy azt az eredménykimutatásba nem állította be, az új Szt. tételes előírásait sértette meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző cég vagyunk. Nagyberuházásoknál folyamatosan jelentkeznek garanciális visszatartások, amelyeket a számlán feltüntettünk. Könyvelése az árbevétel számla "T" oldalára történik, így a vevő számláján nem jelenik meg. Lehet, hogy helytelenül könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] Valóban, helytelenül könyvelik a garanciális visszatartásokat.A számlából visszatartott összeg elszámolásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 15. számában a 283. kérdésre adott válaszban. Itt csak az elszámolás lényegére utalunk.A garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...előállítású készletek számlára, majd onnan az értékesítéskor, a számlázáskor az általános előírások szerint kell kivezetni.] Könyvelési tétel: T 311 – K 91-92, 467.A magánszemély bérbeadónak továbbra is számláznia kell az áfával növelt bérleti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...összegben (T 466 – K 384). Célszerű, ha a megrendelő az előleghez kapcsolódó áfát elkülönítetten is nyilvántartja: T 3681 – K 3682 könyvelési tétellel.Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdéséből következően, az adott esetben a devizaalapú követelést úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget forintban (és a kötelezettségek között devizában is), T 161 – K 448 könyvelési tétellel.A külföldi lízingbeadó devizában kiállított számláját az új Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték könyvelése

Kérdés: A kht. 200 milliós beruházást valósít meg. Az építési vállalkozót közbeszerzési pályázat alapján választottuk ki és 1 millió forint ajánlati biztosítékot kértünk, amelyet a beruházás sikeres és hiánymentes befejezése után visszafizetünk. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kht. a kapott ajánlati biztosítékot köteles a vállalkozónak visszafizetni, ha az a szerződés szerint teljesített. Így az ajánlati biztosítékként kapott összeget – a pénzügyi rendezéskor – a kötelezettségek közé kell felvenni (T 384 – K 4499, 4799), és mindaddig ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címke:
1
188
189
190
200