Nehezen behajtható követelések üzletszerű felvásárlása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen folytatott work-out faktoringtevékenységből származó nyereség (veszteség) jellegű különbözetet kamatjellegű bevételként (ráfordításként), vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként (ráfordításaként) kell az éves beszámoló eredménykimutatásában szerepeltetni? A pénzügyi vállalkozás a work-out faktoringtevékenység egyedi ügyletenkénti számviteli elszámolását a következőképpen végzi: amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel meghaladja a követelés beszerzési áron számított értékét, a különbözetként jelentkező nyereséget a pénzügyi vállalkozás kamatjellegű bevételként számolja el; amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel alacsonyabb a követelés beszerzési áron számított értékénél, a különbözetet kamatjellegű ráfordításként számolja el, mindkét esetben hivatkozva a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdésére. A kérdező szerint a különbözet elszámolására alkalmazható a 10. § (10) bekezdése is, mely szerint a nyereségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei közé, a veszteségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kell sorolni. Melyik elszámolási módszer a helyes? Esetleg bármelyik?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben leírt követelésvásárlási tevékenység.A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklete részletezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
Részlet a válaszából: […] ...iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda egyéb szervezet. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet részletezi.A Korm. rendelet 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Alapítványnál az alapítótól kapott támogatás

Kérdés: Két alapítványunk kapott az alapítótól nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást. A támogatás nyújtásának célja az volt, hogy az alapító több évre biztosítsa az alapítványok cél szerinti tevékenységének folytatását. A támogatás nagyságrendjét és az alapítványok cél szerinti tevékenységének átlagos éves költségét figyelembe véve indokoltnak látszik a bevétel 3 évre történő elhatárolása. Van-e erre törvényes lehetőségünk? Ha a bevételt nem határoljuk el, a mérleg egészen torz nyereségadatot fog mutatni, míg a további évek folyamatos veszteséget mutatnak majd. Milyen lehetőségünk van?
Részlet a válaszából: […] ...rendezték, átutalták. Ezen bevétel időbeli elhatárolására azonban nincs lehetőség. Az alapítványok beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet például nem alapítói támogatásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés végén leírtakhoz kapcsolódóan kezdjük. Ha a dísznövénytermesztéssel foglalkozó cég esetenként (nem üzletszerűen) nyújt kölcsönt, az valóban nem minősül pénzintézeti tevékenységnek. Ez azonban nem mentesíti sem a kölcsönadót, sem a kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Áttérés a kettős könyvvitelre

Kérdés: Ha egy egyszeres könyvvezetést végző kamara 2015-től szeretne a kettős könyvvitelre áttérni, mert olyan tevékenységet is fog végezni, ami nem konkrétan a kamarai tevékenységhez kötődik, és ami áfás lesz, milyen bejelentési kötelezettsége van az áttéréskor? Van-e bármilyen adózási kérdés, ami az áttérés kapcsán felmerül? Milyen pluszteendői vannak, ha kettős könyvvitelt választ? Áttérés kapcsán mire kell figyelni a beszámoló elkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válaszok:Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréssel kapcsolatosan külön bejelentési kötelezettség nem terheli a kérdező kamarát. Bejelentési kötelezettsége lehet a kamarának a tevékenysége változásával, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Társasházi beszámoló elkészítésének elmulasztása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház közös képviselője sorozatosan nem készíti el a társasház egyszerűsített éves beszámolóját, így a társasház közgyűlése annak adatait nem ismeri, és nem hagyja jóvá. Ez esetben egy külső (könyvszakértői) ellenőrzésnél beszélhetünk-e a társasház vagyoni helyzete áttekintésének meghiúsulásáról?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet sajátos előírásait is figyelembe kell venni. A társasháznak is beszámolót kell készítenie, amelyet a kormányrendeletben előírt könyvvezetéssel kell alátámasztani. A beszámoló elkészítésének határideje a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Nonprofit kft. szakközépiskola

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével – az általa alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségét meghatározni, és az intézményt vállalkozóként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 163. §-ára, ami az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérést szabályozza. Bár az egyéni vállalkozó könyvvezetése hasonlít az egyszeres könyvvitelre, de nem az, egyéni cég alapításakor szóba sem kerülhet, mivel nem áttérésről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az egyéni vállalkozót az Szja-tv. nyilvántartások vezetésére kötelezi, és nem egyszeres könyvvezetésre. A kettő nem azonos. Az egyéni vállalkozó az egyéni cég alapításának időpontjával megszűnik. Az egyéni cég pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Eva hatálya alatti könyvvezetés

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 2010-ben átlépett az Eva-tv. hatálya alá. Választhatta ekkor a bevételi nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] Furcsa a kérdés 2014-ben.Az Eva-tv. 4. §-a (3) bekezdésének – 2010-ben is hatályos – előírása szerint a betéti társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit – választásának megfelelően– vagy a 4. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
1
9
10
11
25