270 talált cikk a könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: A 6138. kérdésre adott válaszban azt írják, a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Ennek pontosításaként kérdezem, hogy a beszámolóban az euróadatokat két tizedessel kell megjeleníteni? Az MNB honlapján a jegyzett árfolyamokat két tizedessel tüntetik fel, a könyvelés is centpontossággal történik, a létesítő okirat is két tizedesjegyre feltüntetve tartalmazza a jegyzett tőkét. Helyes az elgondolásunk, hogy az euróbeszámolóban a feltüntetett euróadatokat is két tizedesjegyig kell megjeleníteni?

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező kft. Szlovákiában fióktelepet létesít, adószámot kért és kapott, amelyen a kapcsolódó áfát be is vallja Szlovákiában. Ezt Magyarországon már bevallani nem kell. De hol kell könyvelni a számlák nettó összegét? Külön Szlovákiában, vagy itt Magyarországon? Hogyan adózik a társasági adóban? Mi vonatkozik erre a kettős adózást elkerülő szabályozásból? A könyvvezetés Magyarországon történik. A bizonylat megőrzési helye Magyarország. (A gazdasági tevékenység itt is, ott is folyamatos.)

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?

Kérdés: A kft. pályázatot nyert "versenyképes üzleti környezet fejlesztése" témában. A projekt elszámolható költségei között szerepeltek hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztések, ezekhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások, bérek és járulékok. A projekt elszámolása megtörtént, a támogatási összeget kiutalták. Dönthet-e úgy a kft., hogy a pályázat keretében elszámolt szolgáltatást ráaktiválja egy szoftverfejlesztésre, együtt tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el arra?

Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.

Kérdés: A kft.-nek CHF-alapú ingatlan pénzügyi lízingje van. Szeretne áttérni a mikrogazdálkodói beszámolókészítésre. A fennálló kötelezettsége áttérés előtt a választott pénzintézet december 31-i átlagárfolyamán számított forintösszeget mutatja. Az áttérést követően milyen feladat keletkezik e kötelezettséggel kapcsolatban a 398/2012. Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének f) pontja alapján? Mikrogazdálkodói könyvvezetés esetén a lízingbe adó havi fizetési értesítőin Ft-ban kimutatott tőketörlesztést és árfolyam-különbözetet továbbra is át kell számítani? Mi lesz a viszonyítási árfolyam?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?

Kérdés: Cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kértük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes vételárat megfinanszíroztatjuk. Befinanszírozás esetén "egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést" kötünk a finanszírozóval. Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1. megérkezik az új gépkocsi számlája a vezérképviselettől; 2. kiszámlázzuk a készletfinanszírozónak az autót; 3. a készletfinanszírozó azt visszaszámlázza cégünknek; 4. eladjuk a végső vevőnek. Ez az oda-vissza számlázás adózási problémákat vet fel a helyi iparűzési adónál, az elvárt jövedelem alapján történő adózásnál. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Hogyan könyveljük a fent leírtakat, hogy ne keletkezzen többlet-adófizetési kötelezettségünk?