4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Egy bt. beruházás keretében gépsort vásárol. A számlák 4 részletben érkeznek. Hogyan kell szerepeltetni a havi bevallásban az aktuális részletre fordított összeget?

Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?

Kérdés: Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?

Kérdés: Egy társasház bérbeadási tevékenységből árbevételhez jut. Bérbead tantermeket oktatás céljára, falfelületeket reklám céljára, és bérleti díjat szed a társasházon elhelyezett erősítőantennák után. Kell-e a társasháznak a bérleti díj bevétele után helyi adót fizetnie? És ha igen, akkor építmény- vagy iparűzési adó fizetésére kötelezett?

Kérdés: Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?

Kérdés: Az épület korszerűsítése érdekében az új technológia beépítése saját vállalkozásban végzett beruházással valósul meg. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a már meglévő eszköz korszerűsítése esetén?

Kérdés: Hirdetési szolgáltatást megrendelő – számlát befogadó – társas és egyéni vállalkozók a fizetési kötelezettségüknek – többszöri felszólításra – nem tesznek eleget. Peresítünk. Időközben kiderül, hogy a megrendelő megszűnt, illetve nem található. A BM-nyilvántartó nem tud információt adni. Mi a legjobb megoldás?

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?