4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?

Kérdés: A közhasznú társaság iskolát üzemeltet, amelyet átad egy költségvetési intézménynek. Van-e külön tennivalónk a zárómérlegbe beállított eszközökkel, forrásokkal, külön kiemelve a fejlesztési támogatásból finanszírozott beruházások nyilvántartását azért, mert az iskola számviteli rendszert vált?

Kérdés: A 229/2001. Korm. rendelet alapján az OEP a fogászati alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltatónak eszköztámogatás címén, fix mértékű (35 000 Ft/hó) alaptámogatást folyósít. Hogyan kell ezt elszámolni? Azonosan kezelendő ezzel az ugyanezen rendelet 4. § (4) bekezdése alapján nyújtott kölcsöntámogatás is?

Kérdés: A házi gyermekorvosi ellátást végző bt. a 229/2001. Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése alapján a 2002. december 31-ig beszerzett és hitellel finanszírozott eszközökhöz kapcsolódóan a hitel törlesztésekor 2006 végéig támogatást kap, havonta. Hogyan kell a kapott támogatást a kettős, illetve az egyszeres könyvvitel rendszerében elszámolni?

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.

Kérdés: Közalapítványunk a költségvetésből kapott támogatást kötelezettségként, az adott támogatást a kötelezettség csökkenéseként tartja nyilván. A közhasznú tevékenység közvetlen költségei közé azokat a költségeket soroltuk, amelyek nélkül a támogatás nem jutna el a pályázat nyerteseihez (a kuratórium tagjainak tiszteletdíja, a szerződések megkötésével kapcsolatos költségek stb.). Az Állami Számvevőszék ezt kifogásolta. Ha a felsorolt költségeket nem minősítjük közvetlen költségnek, akkor nincs közhasznú és cél szerinti közvetlen költség. Lehetséges ez?

Kérdés: A pénztár működésével kapcsolatosan kérdezzük: megfelelő megoldás-e az, ha az ügyvezető folyamatosan és ismétlődően a működéshez szükséges készpénzt előlegként veszi fel, majd elszámol azzal, és csak ezek a tételek kerülnek a pénztárkönyvbe? A könyvelő pedig az elszámolás bizonylatai alapján könyveli a pénztári be- és kifizetéseket tételesen?

Kérdés: A számlázási program minden számlájának kinyomtatására sor kerül, a folyamatosság nyomon követhető. Meg kell őrizni magát a számítógépes programot? Ha igen, hány évig? Amennyiben a gépi számlák példányait egyszerre javítom, például a vevő nevének elírása miatt, megtehetem-e kézzel (dátum, bélyegző, aláírás)? Az Áfa-tv. szerint helyesbítő számlát csak az áfa alapjának vagy összegének változásakor kell készíteni.

Kérdés: Cégünk alkalmazotti viszonyban álló ügyvezetője és többségi tulajdonosa vehet-e fel vállalati kölcsönt lakásvásárlási céllal, amit 15-20 év alatt fizetne vissza, havi részletekben, a mindenkori jegybanki alapkamat megfizetése mellett? Van valamilyen értékhatára az ilyen címen nyújtandó vállalati kölcsönnek?

Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?