53 talált cikk a kötelező könyvvizsgálat kifejezésre

Kérdés: Országos sportági szakszövetség könyvvizsgáló választására vonatkozóan kér állásfoglalást. A Ptk. 3:74. §-a 2017. 01. 01-től nem tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint egyesületnél választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint a szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik az előző évre vonatkozó pénzügyi beszámoló elfogadása. A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése alapján, ha kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha az egyéb szervezet azt saját elhatározásból választja, akkor az üzleti évről készített beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor- választani. Országos sportági szakszövetségnél a 2020. évi egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatára melyik szerv jogosult megválasztani a könyvvizsgálót? Továbbra is csak a közgyűlés választhatja meg, vagy dönthet a könyvvizsgáló személyéről az elnökség vagy akár az elnök is?

Kérdés: Nyrt.-nél dönthet-e úgy a cég a számviteli politikájában, hogy az éves és évközi zárlatoknál a tőzsdei aktuális árfolyamon értékeli a részvényeit? Ha igen, akkor azt a könyvelés szempontjából hogyan kell helyesen kezelni? A nyereséget és a veszteséget is el kell számolnia? Vagy meghatározhat egy sávot (%-ot), amin belül nem értékel át, csak ha átlépik ezt a nagyságrendet? Ha ebben az nyrt.-ben valakinek van részesedése, abban az esetben, akinél a részvények vannak, dönthet-e úgy a számviteli politikájában, hogy ezeket a részvényeket aktuális tőzsdei árfolyamon szerepelteti az éves és évközi zárlatkor?

Kérdés: Milyen szankciókra számíthat az a kft., amelyik a könyvvizsgálati kötelezettség ellenére az elévülési időn belüli időszakra a beszámolóit nem vizsgáltatta felül könyvvizsgálóval?

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?

Kérdés: Szőlő- és bortermeléssel foglalkozó társaság mikrogazdálkodói beszámolót készíthet-e, illetve köteles-e a beszámolóját könyvvizsgáltatni, lévén a szőlőbor jövedéki adó hatálya alá tartozó termék?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság megteheti-e, hogy saját elhatározásból könyvvizsgáltatja a beszámolóját, és a könyvvizsgálói záradékkal együtt közzéteheti-e a beszámolót?

Kérdés: Szerencsejáték- és trafikkoncessziót elnyert társaság, ha megfelel a paramétereknek, készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, és szükség van-e könyvvizsgálóra?

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?

Kérdés: Ügyfelem szeretné átruházni kft.-jét más személyre vagy más vállalkozásra. Kell-e könyvvizsgálói közreműködés, láttamozás a cégbírósági beadványhoz? Átruházható-e, ha a saját tőke negatív 5 M Ft, a tőketartalék 1 M Ft, és milyen feltételekkel?