Találati lista:
991. cikk / 1369 Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése, nyilvántartása
Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?
992. cikk / 1369 Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték
Kérdés: A kft. tulajdonosai 2001-ben jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan arányos tőketartalék-növelésről is döntöttek, illetve befizették az összeget. A tulajdonosok 2006-ban a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék arányos csökkentéséről döntöttek. A magánszemély tulajdonosoknak történő visszafizetés esetén mi a bekerülési érték? A magánszemély a még meglévő üzletrészét értékesíti. Ez esetben mi a bekerülési érték?
993. cikk / 1369 Számlák megőrzése
Kérdés: Ügyfelem nagy mennyiségű bel- és külföldi bejövő számláját szkenneli, és így számítógépen tárolja. Azt tervezi, ha az elfogadható, akkor csak a tárgyév és az azt megelőző év számláit őriznék meg, a korábbiakat megsemmisítenék, hiszen azokat a számítógépből bármikor ki tudnák nyomtatni. Ezt az eljárást szándékoznak alkalmazni a kimenő számlák esetében is. Érvelésük szerint eleget tesznek ezzel a számviteli törvény követelményeinek. Mi az Önök álláspontja?
994. cikk / 1369 Ki nem egyenlített szállítói számlák
Kérdés: Ha egy cég befogadott importszállítói számlákat, de nem egyenlítette ki, mert az árut egy harmadik vevő kapta, aki fizetett is, hogyan kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni?
995. cikk / 1369 Később kapott számla
Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
996. cikk / 1369 Pótbefizetés
Kérdés: A társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről, de a társaság saját tőkéje két egymást követő évben kisebb, mint a jegyzett tőke. Rendelkezhetnek-e a tagok a pótbefizetés előírásáról, valamennyi tag hozzájárulása esetén?
997. cikk / 1369 Rendszám feltüntetése a számlán
Kérdés: A közúti teherfuvarozással, útépítéssel, tehergépjármű bérbeadásával foglalkozó gazdasági társaság több tehergépjárművet, munkagépet üzemeltet. Minden jármű és munkagép gázolajjal üzemel. A társaság személygépkocsit nem üzemeltet. A társaság a tehergépkocsikról, a munkagépekről külön-külön menetlevelet, illetve gépnaplót vezet, az egyes járművek, munkagépek üzemanyag-felhasználásáról havonta kimutatást készít. A tankolásról a cég nevére, címére szóló készpénzes számlát kap a társaság, ami alapján a költségkénti elszámolás és az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezése megtörténik. Szükséges-e az egyes tankolásoknál a jármű forgalmi rendszámát is a számlára ráíratni? Mit befolyásol az, ha a számlán a rendszám nem szerepel? (Nem minden töltőállomáson hajlandók azt feltüntetni, a munkagépeknek meg nincs is rendszámuk.)
998. cikk / 1369 Számlázás: előleg
Kérdés: Mi a hiba, és egyáltalán van-e hiba a következő kiállított számlában? A számla felrésze, valamint a teherautóra vonatkozó azonosítási adatok hibátlanul szerepelnek a számlában, kifogást a hatóság a lentebb említett sorokban talált. Véleménye szerint a számlán nem szerepeltethettük volna a 8 580 000 Ft-ot, csak a 8 080 000 Ft-ot. Valamint az előlegről azt állítja a hatóság, hogy az rákerülhet a számlára, de ez sérti a világosság, illetve a szabályszerűség elvét. Ezért sem alakilag és tartalmilag nem megfelelő a számla, így az áfa nem kiutalható. Végszámla tartalma: Ellenérték 7 150 000 Ft + 20,00% áfa 1 430 000 Ft Ellenérték összesen 8 580 000 Ft Előlegre befizetve számla alapján -416 667 Ft +20,00% áfa -83 333 Ft Összesen -500 000 Ft Fizetendő 8 080 000 Ft
999. cikk / 1369 Önellenőrzés esetén az áfa visszaigénylése
Kérdés: Az Áfa-tv. 48. §-ának (7) bekezdése szerint a visszaigényelhető adót (áfát) csökkenteni kell a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig ki nem fizetett adóval. Mi a helyzet akkor, ha egy havi áfabevalló cégnél önellenőrzést kell elvégezni 2006. év június hónapjára vonatkozóan, mert korábban tévesen került megállapításra az áfa? Kérhető-e annak a számlának az áfája (a kiutalás feltételei adottak), ha az önellenőrzés esedékessége 2007. szeptember 12-e, és a számla 2006 decemberében lett teljesen kifizetve? Visszaigényelhető-e az áfa összege a most összeállított önellenőrzési bevallásba, ha a számla 2006. júniusi teljesítésű, nem lett megfizetve 2006. július 20-ig, viszont az önellenőrzés esedékessége előtt (2006 decemberében) már teljes egészében ki lett egyenlítve a számla?
1000. cikk / 1369 Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
