1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?

Kérdés: Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?

Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?

Kérdés: 2005-ben telephelyünkre 3 klímaberendezést szereltek fel, kb. 100 ezer forint nettó értékben, amelyet beruházásként számoltunk el, és értékcsökkenést is elszámoltattuk. Ez évben a gyártórészleg új telephelyre költözött, a klímaberendezéseket a szerviz leszerelte, az új telephelyre áthelyezte. A szerviz 3 db klímaberendezés lebontását, felújítását, és új telephelyünkön való telepítését és üzembe helyezését számlázta 3x40 ezer (nettó) forint összegben. Karbantartásként ez az összeg elszámolható?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?

Kérdés: Külföldi kiküldetés esetén milyen számviteli bizonylat fogadható el? Elegendő-e, ha a kiküldött a cégkártyával fizet, és bár a számlán nem szerepel a vevő megnevezése, a bankszámlakivonat bizonyítja, hogy azt a cég fizette?

Kérdés: Átalakulás esetén 2007. évben kiváló társaságnak rendelkeznie kell annyi szabad, forgalomképes eszközzel (a saját tőke/mérlegfőösszeg arányában számítva), amennyi jegyzett tőkét az átalakulás során kiváló (létrejövő) társaság mérlegében szerepeltetünk?

Kérdés: Társaságunk rövid lejáratú kölcsönt nyújt anyavállalatának kölcsönszerződés alapján, meghatározott lejárati határidővel. Év végén a tárgyévi kamatot aktív időbeli elhatárolással számoltuk el. A kamatot mikor kell számlázni? A kölcsön késedelmes visszafizetése esetén mi a teendő?

Kérdés: Belföldi társaság 2005-ben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 5000 E Ft + áfa összegben. Az amortizációt elszámoltuk, a személygépkocsi jelenlegi értéke 2800 E Ft, piaci értéke 3000 E Ft. A társaság a személygépkocsit most értékesíti úgy, hogy a vevő cég átvállalja a lízingdíjat. A lízingcég a társaság felé kiállított egy helyesbítő számlát: -5000+4000 = -1000 E Ft + áfa összegről, a meg nem fizetett lízingdíjról. A lízingcég a vevőnek leszámlázta a járművet 1000 E Ft + áfa értéken. Milyen jogcímen számlázandó a piaci értékből fennmaradó 1500 E Ft + áfa? Hogyan kell mindezt könyvelni? Milyen adóvonzata van (áfa, társasági adó)?