1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Társaságunk építési telket vásárolt, amelyet telekként nyilvántartásba vett. A telken épületberuházást indított a telekvásárlást követő évben, 2017-ben. A beruházás részbeni megvalósulása során a vezetés úgy döntött, hogy a megépítésre kerülő épületet értékesíteni fogja. Az épületet kivitelező számláit a beruházási számlán könyvelte a társaság. A 2018-ban jelentkező vevővel az adásvételi szerződést a társaság megkötötte, de az épület átadása csak a beruházás befejezése után, 2020-ban lesz. Át kell-e sorolni, illetve át kellett volna sorolni a telket? És a beruházást? Ha igen, akkor az átsorolásnak mikor kell megtörténnie? Változik-e az építési-szerelési számlák elszámolásának módja?

Kérdés: "A" társaság megvásárolt egy ingatlanügyletből származó követelést, amelynek árát az engedményező "B" társaság részére még nem fizette meg. (Egyéb kötelezettségként tartja nyilván "A" cég a könyveiben.) A "B" cég kölcsönmegállapodást kötött "A" céggel, amely szerint a fenti követeléssel egyező összegben kölcsönt ad, de azt nem folyósítja pénzügyileg, hanem a Ptk. 6:49. §-ában leírtak szerint beszámítással nyújtja. A kölcsönszerződésben szereplő beszámítás alapján "A" cég könyveiben az egyéb kötelezettség átkönyvelhető kölcsönkötelezettséggé?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni egy cég üzleti partnerének éttermi vendéglátása során adott borravalót, amelynek összegét a számlán nem tüntetik fel? El lehet számolni azt is reprezentációs költségként, vagy a dolgozó jövedelmeként kell kimutatni? Van-e különbség az elszámolás módjában akkor, ha bankkártyával történik a fizetés, vagy akkor, ha készpénzzel? A borravaló összege nem szerepel a számlán, illetve a nyugtán.

Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
– az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
– központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
– épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
– közös területek takarítása, rovarirtás;
– nonstop őrzés és védelem;
– tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
– az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?

Kérdés: A 7837. kérdésre adott válaszuk egyértelműen hibás. A válasz szerint "a vevőkkel kötött szerződés szerint a megbízó termékeit kellene értékesítenie a megbízóval kötött szerződés szerinti áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be". A szerző nem veszi figyelembe, hogy az Áfa-tv. speciális szabályt tartalmaz a bizományosi konstrukcióra. Az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül továbbá "a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdés értelmében – termék értékesítése teljesül". Ilyenformán az áfában egy fikció útján 2 külön termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, annak ellenére, hogy a termék polgári jogi szempontból a megbízó tulajdonát képezi. Azaz a megbízó a bizományosnak számláz, a bizományos pedig (saját nevében, nem pedig a megbízó meghatalmazottjaként) a vevő felé számláz. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. Ennek kapcsán "a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság okfejtésével, mely szerint – az Áfa-tv. 10. § b) pontjára és 70. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel – a bizományosi szerződéshez kapcsolódóan a bizományi díj önálló adóalapot nem képezhet, a megbízó és a bizományos között a bizományi díjjal csökkentett adóalappal történhet számlakibocsátás a megbízó részéről a bizományos felé".

Kérdés: A társaság 2018-ban bevásárlóközpont építésébe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Van még egy kereskedelmi menedzser, egy projektmérnök és egy adminisztrátor. Az ő bérüket, járandóságukat el lehet-e számolni a beruházás költségei között? A társaságnak csak a bevásárlóközpont bérbeadásából, esetleges értékesítéséből lesz majd bevétele. Hozzárendelhető-e mindenkinek a bére a beruházáshoz, vagy a felsorolt alkalmazottak költségeit esetleg el kell határolni?

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?