1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: A belföldi társaság (adományozó) 2010. 12. 06-án kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására írásbeli szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú nonprofit kft.-vel (támogatott). A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a 2010. év során az adományozó 3 millió Ft támogatást ad a támogatott részére. Az adományozó az említett szerződésben arra is kötelezettséget vállalt, hogy a támogatást 2010-ben és az azt követő 3 évben évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja. Az adományozó által aláírt szerződést december 6-án az adományozott részére megküldték, de azt az adományozott csak 2011. év elején írta alá, és január végén jutott vissza az adományozóhoz, emiatt a 2011. február 3-án átutalt adományt már nem lehetett 2010. évre elszámolni. A támogatott fél jogi képviselője a támogatási szerződést az adományozó kérésének megfelelően módosította (alapév 2011. lett 2010. helyett), amelyet a támogatott fél kézjeggyel nem látott el, mivel az aláírt szerződés alapján az 2010. évre vonatkozik. A 2011-ben átutalt adomány elismeréséről, elszámolhatóságáról a támogatott írásbeli nyilatkozatot tett, nem hivatkozott a 2010. évi szerződésre. Az adományozott által alá nem írt módosított szerződéssel a tartós támogatás 2014. évben lejárt. A 2011-ben átutalt támogatást a támogatott visszaigazolta, a 2012. évben átutalt támogatás első részletét nem, a második részletét visszaigazolta, a 2013. évi átutalást nem, a 2014-ben átutalt összeget pedig a támogatott visszautalta. Az adományozó folyamatosan megkísérelte az adományszerződés dátumának rendezését, de kísérletei eredmény nélkül jártak. Az adományozó mikor jár el helyesen a Tao-tv. szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételénél?

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!

Kérdés: A társaság magánszemélytől vásárol ingatlant, a 2014. december 31-ig felhasználandó fejlesztési tartalék terhére. A magánszemély számlát nem állíthat ki. Az adásvételi szerződést a felek 2014. 10. 31-én írták alá. A vételárat a vevő három egyenlő részletben egyenlíti ki, az utolsó részletet december 31-ével. Ügyvédi letétbe került az eladó hozzájárulási nyilatkozata a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azzal, hogy az csak az utolsó részlet megfizetése után nyújtható be a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlant 2015. február 1-jén adja a vevő birtokába. A vevő ezen időponttól szedheti annak hasznait, viseli terheit, illetve a kárveszélyt. Milyen időponttal lehet könyvelni a beszerzést beruházásként?

Kérdés: A társaság bérel egy másik cégtől egy ingatlant. Az áramszolgáltató hálózathasználati szerződést köt a tulajdonossal, mely szerint a rendszerhasználó továbbra is a bérbeadó, a számlafizető pedig a bérbevevő. A szolgáltatásról a számlát a bérbevevő nevére és címére postázzák, a számlán vevő a bérbeadó, de a számlán szerepel számlafizető megjelölés is, ahol a bérbevevőt tüntetik fel. Az erőforrás tényleges felhasználója a bérbevevő. Korábbi áfaellenőrzés a bérbevevőnél nem kifogásolta a leírt módon kiállított számla szerinti áfa levonásba helyezését, most viszont fennakadt a revizorokon. Önök szerint ezen számlák alapján elszámolható a ráfordítás, levonásba helyezhető a számla áfája a bérbevevőnél?

Kérdés: A 2552. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a 15 fokon számlázott és a ténylegesen átvett mennyiség közötti különbözetet elábéként kell elszámolni. Azaz, ha pl. leszámláznak 1000 litert 15 fokon 400 Ft/liter egységáron, de ténylegesen csak 990 litert kapok, akkor a 10 liter különbözet 4000 Ft-os értékét elábéként kell elszámolni? Akkor is, ha értékesítés még nem történt? Csökkenthetem a helyi iparűzési adó alapját? Helyes-e az a megoldás, hogy mivel 400 000 Ft-ot fizettem ténylegesen a 990 liter üzemanyagért, ezért annak egységára nem 400 Ft/liter, hanem 400 000 Ft/990 liter, azaz 404 Ft/liter, ezért a 990 liter üzemanyagot 404 Ft/liter egységáron veszem fel a nyilvántartásba, emiatt nem keletkezik eltérés a készletnyilvántartás és a valóság között?

Kérdés: Importkereskedelmi tevékenységet végző kft. az importtevékenységhez más vállalkozásoktól szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet vesz igénybe. Ezen tevékenységek közül melyeket lehet alvállalkozói tevékenységnek minősíteni, az iparűzési adó alapját csökkentőként számításba venni?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?

Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?