Találati lista:
121. cikk / 177 Cégtelefon utáni munkaadói járulék
Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
122. cikk / 177 Személyesen közreműködő tag (eva)
Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?
123. cikk / 177 Nem kötelező elektronikus adóbevallás
Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
124. cikk / 177 Beltag mint végelszámoló
Kérdés: Egy bt. végelszámolását döntötték el a tagok 2006. 08. 19-ével (1-1 bel- és kültag). A cégbíró 08. 19-ével a beltagot mint vezető tisztségviselőt törölte, és 08. 19-ei dátummal, mint végelszámolót bejegyezte. A beltag a bt.-ben volt biztosított 2006. 08. 19-éig. A kérdés: milyen státusa van biztosítási szempontból a végelszámolóvá "vált" tagnak?
125. cikk / 177 Betéti társaság beltagjának járulékai
Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?
126. cikk / 177 Személyes munkavégzés a beruházásnál
Kérdés: Szellemi foglalkozású magánszemélynek fizetünk ki felhasználási szerződés alapján személyes munkavégzésért és felhasználás ellenértékeként díjat, amelyet az állományba nem tartozók kereseteként számolnak el. Az elvégzett munka (tervezés) beruházással kapcsolatos. Hogyan kell azt a számvitelben a beruházások között elszámolni?
127. cikk / 177 Ügynöki tevékenység elszámolása
Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosult társaság (a megbízó) a termékeit megbízott útján értékesíti. Az értékesítésről kiállított számlán eladóként a megbízó neve szerepel, így az árbevétel e megbízónál kerül elszámolásra. A megbízottat ügynöki jutalék illeti meg. A megbízónál felmerült összes költség szerződés alapján átszámlázásra kerül a megbízottra. A megbízott az ügynöki tevékenységet alvállalkozók bevonásával látja el. A megbízott az alvállalkozók részére ügynöki jutalékot fizet. Az értékesítési tevékenység ellátásához szükséges eszközöket a megbízó biztosítja. A felmerülő költségekről az alvállalkozók a megbízó nevére szóló számlát kérnek. Szabályos-e a megbízó részéről a költségek teljes összegének az áthárítása? Az ügynöki jutalék tartalmazza az áthárított költségek összegét is. Helyes ez így? Ha igen, akkor a megbízott továbbszámlázhatja azt az alvállalkozókra?
128. cikk / 177 Házipénztár-nyilvántartás
Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
129. cikk / 177 Elengedett jóváhagyott osztalék (eva)
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett, kettős könyvvitelt vezető társaság a 2005. évi számviteli beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. A fizetendő osztalék meghatározása során a teljes (az evaalanyiság előtti és az evaalanyiság alatti) eredménytartalékot számításba vette. Az így jóváhagyott osztalék a 2005. évi számviteli beszámoló mérlegében a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy 2006-ban a tagok lemondanak az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékából fizetett osztalékról, amelyet a társaság rendkívüli bevételként számol el az evaalanyiság időszaka alatt, és mint ilyen után megfizeti az evát, majd az így adózott eredményt – mint az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett jövedelmet – osztalékként kifizeti?
130. cikk / 177 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
