Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (3) bekezdése a befejezetlenépítési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értékemeghatározásának egyik lehetséges (utókalkulációs) formáját tartalmazza, de nemzárja ki a 62. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Felszámolói díjkiegészítés elszámolása

Kérdés: A felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének egy részét be kell fizetni a Fővárosi Bíróság GH díjkiegészítési számlájára. Kijelölt felszámolócég vagyunk, az így befizetett öszszeget árbevételt csökkentő tételként, költségként vagy ráfordításként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 59. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a felszámolórészére az áfát nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a 4 százalékotmeghaladja, a díjból a 4 százalékot meghaladó részt be kell fizetni a FővárosiBíróság Gazdasági Hivatala által vezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Utánvéttel történő értékesítés

Kérdés: A kft. alkalomszerűen utánvéttel árut értékesít. A csomagba helyezi az áruértékesítés számláját, és a csomag utánvételi lapjára ráírja a feladási díjjal növelt számlázott értéket. A postai feladási díjat a saját nevére kiállított számla alapján elszámolja költségként, majd az utánvét összegének megérkezésekor csökkenti a költségként elszámolt összeget. Szabályos a kft. könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem szabályos. A postai feladásidíjat, illetve annak a fedezetét is tartalmaznia kell a vevő részére kiállítottszámlának, külön tételben. Acsomagot küldő kft.-nek a postai feladási díjatmint közvetített szolgáltatást kell elszámolnia, a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Egyéni vállalkozó mint alvállalkozó

Kérdés: Építőipari vállalkozás egyéni vállalkozót, illetve céget bíz meg – saját munkaerő hiányában – a kivitelezéssel. A munkához az anyagot vagy teljesen, vagy részben biztosítja. Hogyan kell elszámolni a benyújtott számlákat? Csökkenti-e az iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor hogyan kell lebonyolítani a számlázást, hogy a befogadott számlák az iparűzési adónál levonhatók legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. Eszerint közvetített szolgáltatásnál az építőipari vállalkozás (a társaság) vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A társaság a vásárolt szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Közvetített szolgáltatások

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] 1. A Ptk. 408. §-a alapján: tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A Ptk. 391. §-ának (2) bekezdése szerint: a vállalkozó alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Kiállításszervezés költségei

Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szempontjából a külföldi kiállításon foglalkoztatott személyeknek fizetett juttatásokat a külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. A napidíj mellett a számla alapján kifizethető a vonat-, repülőjegy, biztosítás, szállásköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: A szálloda a vendégek részére szolgáltatást vásárol, amelyet magasabb értékben továbbszámláz a vendégeknek. Hogyan történik ennek az elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egyértelműen és ellenőrizhető módon biztosított, hogy a szálloda az általa vásárolt szolgáltatást számlázza tovább a vendégeknek, akkor teljesülnek, teljesülhetnek a közvetített szolgáltatás feltételei: a szálloda vevője is és nyújtója is a szolgáltatásnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Káresemény utáni javítás áfája

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény utáni javításának áfája levonható-e, illetve visszaigényelhető-e? A javítás költségeit a biztosító fizeti.
Részlet a válaszából: […] A kérdést pontosítani kell. A kft. nevére szóló számla szerinti javítás költségeit a biztosító fizeti a javítást végzőnek, a kft. helyett. Az ezen javítási számlában felszámított áfa levonhatóságára, illetve visszaigénylésére vonatkozhat a kérdés. (Megjegyzés: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése adóalanyról szól. Adóalany viszont lehet természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] A vállalati üdülőben nyújtott étkezést korlátozottan (csak az üdülők) veszik igénybe, ezért az az SZJ 55.51.10 szám alá sorolandó. A munkahelyi étkeztetésben az ételforgalom az Áfa-tv. 1. számú mellékletébe tartozik. Így az étkezési díjat is 15 százalékos áfa terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
1
31
32
33
40