189 talált cikk a közzététel kifejezésre

Kérdés: A kft. 2009. évi egyszerűsített éves beszámolóját 2010. januárban közzétette. 2010 júniusában az új könyvelő megállapította, hogy a beszámolóban közzétett adatok nem valósak, a gazdasági események nincsenek bizonylatokkal alátámasztva. Az eltérés jelentős. Mikor és hogyan kell a 2009. évi javított beszámolót közzétenni? Dokumentálni az eltéréseket? Csak a 2010. évi beszámoló elkészültekor, 3 oszlopos beszámolóval, vagy korábban is?

Kérdés: A kft. 2009. december 15-én alakult, a cégbíróság 2010. január 5-én jegyezte be. A társaság üzleti évének a mérlegfordulónapja: minden év december 31-e. Az előtársasági időszakban a társaság semmilyen vállalkozói tevékenységet nem végzett. Kell-e az előtársasági időszakra társaságiadó-bevallást benyújtania és beszámolót készítenie? Ha igen, akkor azt milyen időszakra kell készíteni?

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!

Kérdés: A kft. törzstőke-leszállítást hajtott végre tőkekivonással. A tagok: X és Y magánszemélyek, Z kft. Z tag jegyzett tőkéjét taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített módon tőkekivonással leszállították. Rendelkeztek a tagok törzsbetétjeinek részarányáról, de nem rendelkeztek a kivont tag jegyzett tőkéjének felhasználásáról. A közzététel, a cégbírósági bejegyzés, végzés megtörtént. A cégbírósági bejegyzés után a két tag, X és Y részére részarányosan kifizetésre került. A kifizetés jogos-e? Eredménytartalék-csökkenés nincs elszámolva.

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2005. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést. Így a kft. eredménye 20 százalékkal csökkent, kb. 500 ezer forinttal kevesebb társasági adó bevallására és befizetésére került sor. A társaságiadó-bevallást a kft. önellenőrizte. Kell-e a mérleget és eredménykimutatást módosítani, újból közzétenni a beszámolót? Ha új mérleget kell készíteni, akkor a kft. tagjaival újra el kell fogadtatni a beszámolót? Mi van, ha nem fogadják el? A 2006. évi mérlegben a sorok között elírás történt. Mit kell tenni ilyen esetben?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?

Kérdés: Kérem, hogy a 3474. számú kérdésben leírtakat válaszolják meg az új Áfa-tv. tükrében!