1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Hivatalos utazással kapcsolatosan, amennyiben a munkavállaló nem a cég nevére szóló számlát hoz a kifizetőnek (többnyire külföldön autópályadíj, parkolás, helyi tömegközlekedés), akkor ezt el lehet-e számolni a cég költségei között, vagy a hivatali utazáson részt vett magánszemély tételes költségelszámolás vagy költségátalány alapján kap költségtérítést, és ez esetben a magánszemély az szja-bevallásában számol el ezekkel a tételekkel? Utóbbi esetben a költségtérítést személyi jellegű egyéb kifizetésként kell kezelni?

Kérdés: 2010-től megváltozott a napidíjra vonatkozó elszámolás. Augusztus 16-tól a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzés napját követő hónap 15. napján érvényes MNB-devizaárfolyamot kell alapul venni. A bérszámfejtés ezek alapján ki fog hozni napidíjként az előbb említett árfolyamon számolva egy forintösszeget. A munkavállaló azt – viszont – valutában kapta meg. Mi van abban az esetben, ha a napidíjként meghatározott valutaösszeget a valutapénztárból fizetik ki, a valutapénztárban pedig a FIFO módszer szerint történik a valutafelhasználás elszámolása? Így a bérszámfejtés adata és a könyvelés adata el fog térni egymástól. Ezt hogyan kezeljük?

Kérdés: A kft. személyesen közreműködő tagja, illetve egy másik kft. esetében az ügyvezetést ellátó, a társaság 100%-ban magánszemély tulajdonosa üzleti célból külföldre utaznak. A külföldi hotel a szállásköltségről a számlát a magánszemélyek nevére állította ki. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a magánszemélyek részére a társaságok a szállásköltséget megtéríthetik, és nem keletkezik náluk jövedelem. Egyetértenek ezzel a megállapítással? A társaságok a kifizetést hova könyveljék? Igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű ráfordítás, mivel nem a cégek nevére szólnak a számlák?

Kérdés: A társaság üzletláncoknak ad az elért forgalom alapján vagy fix összegben utólagos engedményt. Az engedményre vonatkozó szerződést nem a belföldi felek, hanem a külföldi "anyacégek" írják alá. A belföldi szerződéses partnerek ezen szerződés alapján számolnak el egymással. Kérdés: az átutalt engedményt hogyan kell könyvelni, és milyen adókövetkezményei vannak?

Kérdés: A jelentős összegű hiba számviteli törvény szerinti mértéke meghatározza-e a "jelentős" fogalmát? Értelmezhető-e ez a jelentős eltérés, a különbözet jelentős összegű esetekben is? Vagy a devizás értékelésnél? Megteheti-e cégünk, hogy az Szt. 60. §-ának (2) bekezdéséhez kapcsolódóan a számviteli politikájában a "jelentős" értékhatárt a mérlegfőösszeg 3%-ában határozza meg? Sok könyvvizsgáló ilyenkor a jelentős összegű hibára hivatkozással ezt a mértéket nem fogadja el, pedig szerintünk ez a két fogalom nem függ össze. A számviteli törvény a "jelentős" fogalmát nem definiálja, annak meghatározását a számviteli politika kialakítása keretében a vállalkozóra bízza.

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?

Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?

Kérdés: Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.