Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdésében rögzített előírást akkor kell alkalmazni, ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki. Az adott esetben a deviza csak a forintérték kiszámításának az alapja, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéknek megfelelő kötelezettséget forintban (és a kötelezettségek között devizában is), T 161 – K 448 könyvelési tétellel.A külföldi lízingbeadó devizában kiállított számláját az új Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] ...szól, a kérdésben leírtak viszont inkább a pénzügyi lízingre vonatkozó sajátosságokat mutatják. Ugyanis a tartós bérlet – a külföldi, klasszikus értelmezés szerint – folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, míg a magyar gyakorlatban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Külföldön érvényesített és visszaigényelt áfa könyvelése

Kérdés: Külföldön kiállított és ott devizában pénzügyileg rendezett számlák áfa-visszaigénylését követően az áfa visszatérítésének könyvelése hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...külföldön kiállított és ott devizában pénzügyileg rendezett számlák áfatartalma – a külföldi számla alapján – kétféleképpen könyvelhető: előfordul, hogy az áfa visszaigényelhető összege egyértelműen nem határozható meg, ez esetben az áfával növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése

Kérdés: Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi megrendelő részére Magyarországon végzett javítás, szolgáltatás az új Szt. 74. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint nem minősül exportteljesítésnek, mert nem külföldön végzett szolgáltatás.A szóban forgó tevékenység csak akkor minősülhetne az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Adóalapot növelő kamat figyelembevétele

Kérdés:

Egy kft. külföldi magánszemélytől hitelt vett fel a 2000-ben megkötött szerződés alapján. A hitel egy részét 2000-ben, egy részét 2001-ben folyósították, a szükségletnek megfelelően. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontjánál figyelembe kell-e venni az előző évi szerződés alapján, de 2001-ben beérkezett hitel összegére elszámolt kamatot is? És a 8. § (5) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell-e venni a 2000-ben megkötött szerződésre 2001-ben beérkezett hitelt, vagy csak azokat a hiteleket, amelyeket a 2001-ben kötött szerződés alapján folyósítottak?

Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség – az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén fizetnének. Mivel az exportár általában nem ilyen, ezért kell az exportárbevételből levonni a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Egyes külföldi cégek havonta kérnek mérleget és eredménykimutatást. Ebben az esetben havonta el kell végeznünk a mérlegfordulónapra előírt értékelést?
Részlet a válaszából: […] ...átszámított forintértéken a mérlegben kimutatni, de csak akkor, ha a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. (Kivételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényre módosul.Az új Szt. 20. §-a (3) bekezdésének felvezető sora a devizaliberalizációhoz kapcsolódóan módosul devizakülföldi társaságra.Az új Szt. 54. §-ának (7) bekezdése és 57. §-a (2) bekezdése nem az új Szt. 85. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...fordítva is [amerikai-magyar egyezmény 10. cikk (1) bekezdés]. Ahhoz azonban, hogy a kifizetéskor ne kelljen levonni az adót (amelyet majd a külföldi visszakérhetne a magyar adóhatóságtól), a kifizetés előtt kérni kell az USA-ban illetőséggel bíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
82
83
84
91