Tulajdonos felé számlázott költségek

Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?
Részlet a válaszából: […] ...időszakában, a vevő, a megrendelő által elismert, elfogadott összegben.A kérdéshez kapcsolódóan tehát akkor lehet (és kell!) a külföldi tulajdonos felé számlázni, ha a külföldi tulajdonosnak vásárolt vagy saját termelésű készletet adnak el, továbbá akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosnak. A számla alapján számolja el a vállalkozás az árbevételt a követelésekkel szemben (T 32-33 – K 91-92, 467).Ha a külföldi tulajdonos azért utal át pénzt, hogy az általa tulajdonolt társaság veszteségét kompenzálja (a kérdés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Külföldön tartózkodás költségeinek elszámolása

Kérdés: Dolgozóink egy része külföldi ügyfelünk gyáregységében szervizmunkálatokat végez. A kinttartózkodásra napidíjat fizetünk, az útiköltségre havonta valutában előleget adunk. A valutaelőleggel milyen árfolyamon számoljunk el, ha a dolgozók a külföldi üzemanyagszámlákat havonta csak egyszer adják le?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi útiköltségek fedezetére – elszámolási kötelezettséggel – átadott valutát az átadás napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és a munkavállalókkal szembeni követelések között (T 3613 – K 3821) kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...befizetése, ha ennek feltételei fennállnak (készpénzben, vagy nem a tag belföldi hitelintézetnél nyitott számlájára utalt összeget, vagy külföldi illetőségű a tag; Tao-tv. 27.§-a, Art. 5. számú melléklet), az osztalékadó megfizetése a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Testvérvárosi látogatás kiadásai (költségei)

Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat keretében külföldi vendégek érkeztek iskolánkba. Az igazgató úr 20 főt vendégül lát (meghív vacsorára vagy ebédre), amelyből 10 fő saját dolgozó, 10 fő külföldi. Az elfogyasztott étel-ital reprezentáció, vagy külföldi kiküldetés költsége? Ajándékot is adunk a külföldi vendégeknek (mi is kaptunk). Ez üzleti ajándék, vagy külföldi kiküldetés költsége?
Részlet a válaszából: […] ...testvérvárosi kapcsolat kapcsán rendezett vendéglátás természetbeni juttatásnak minősül, tekintettel arra, hogy a külföldi kiküldetési kiadásnak a Szja-tv. szerint az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeg, illetve az utazási jegy és a szálláshely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Devizaalapú ügyletek elszámolása

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a devizaalapú követelés a mérlegfordulónapon is fennáll, és a mérlegfordulónapon az új Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket értékelni kell, akkor a devizaalapú követelést is kell értékelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Külföldi hitelintézet árfolyamának használata

Kérdés: Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe előírhatja-e számvitel-politikájában külföldi hitelintézet árfolyamának alkalmazását, ha év végén a kiegészítő mellékletben bemutatja az új Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti értékeléstől való eltérésből adódó különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamának átlaga is. A törvény nem nevesíti, hogy ez a választott hitelintézet csak magyar hitelintézet lehet. Lehet ez a hitelintézet külföldi is, ha jegyzi a forint árfolyamát, és abból meghatározható a devizavételi és a devizaeladási, illetve ezek átlagának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével és a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az Szja-tv. előírása szerinti egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nem kockázatitőke-alap), külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély akkor, amikor véglegesen (az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
1
81
82
83
91