Vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyona

Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] A Vg-tv. 41. §-ának (1) bekezdése alapján: a társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából (a továbbiakban: hozzájárulás), valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, továbbá vízitársulat esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Géptámogatás tőketartalékba helyezése

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. gépbeszerzés esetén az FVM által folyósított géptámogatást kap, és ugyanazon eszközre a szakképzésfejlesztés támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény szerint vissza nem térítendő támogatást is kap. Helyes-e, ha mindkét támogatást 1998-tól a tőketartalékba helyeztük?
Részlet a válaszából: […] Az 1996. évi (2001. június 30-ig hatályos) LXXVII. törvény 13. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési alaprészből pályázat útján kapott beruházási támogatást a tőketartalékon belül elkülönítetten kellett kimutatni. A 2001. július 1-jétől hatályos, Szhk-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény XIII. fejezete tartalmazza az Szt. módosításait (a 230-244. és 323. §-aiban). Nagyon fontos, hogy a módosító rendelkezések 2003. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] Az osztalék címen kivenni szándékozott jövedelmet – kettős könyvvitel vezetése esetén – az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalék, részesedés soron, egyszeres könyvvitel vezetése esetén az eredménylevezetés "jóváhagyott osztalék" sorába be kell állítani. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Az adó alapja az áttéréskor (eva)

Kérdés: Igaz-e könyvelőm állítása, miszerint vegyek most személygépkocsit, hogy ezzel csökkentsem az áttéréskori adóalapomat? Minden esetre igaz ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság (bt.) és a közkereseti társaság (kkt.) számára a törvény lehetőséget biztosít az eva szerinti bevételi nyilvántartás vezetésére. Ha a kérdéses esetben az említett társasági formáról van szó, és az az eva szerinti bevételi nyilvántartást választja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Házipénztár és az adó alapja (eva)

Kérdés: Milyen szerepe van a házipénztárban kimutatott (virtuális) pénznek az adóalap kiszámításában?
Részlet a válaszából: […] A házipénztárban kimutatott virtuális pénznek nincs jelentősége az osztalék utáni adót kiváltó adó meghatározása szempontjából. A házipénztárban lévő pénz több forrásból származhat. Egyik része lehet az Szt. szerint kimutatott eredménytartalék, amelyet a tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Az osztalékfizetés korlátai (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként (osztalékként) az eva adóval csökkentett bevételét (ha van pénze a bankban vagy a pénztárban), vagy csak az eredménykimutatásban szereplő adózott eredményt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya tartozó evaalanyra az Szt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalékkifizetési előírások vonatkoznak. Így az adóalany a tárgyévi adózott eredmény terhére akkor fizethet osztalékot, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 187. §-ának (2) bekezdése alapján a dolgozói részvényt – a 255. §-ban meghatározottak szerint – a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. A 255. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Átalakuló egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezetében az eszközök és kötelezettségek különbözetét képező saját tőke összege milyen sajáttőkeelemnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cég átalakulásával a 844. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Itt csak szorosan a kérdésre válaszolunk.Az átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezete első oszlopában a könyv szerinti érték részeként az eszközök és a kötelezettség beállítása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
…
31
32
33
…
35