363 talált cikk a lekötött tartalék kifejezésre

Kérdés: A társaság forintban vezeti a könyveit, a jegyzett tőke forintban van meghatározva. A tulajdonos a veszteségei fedezetére pótbefizetést rendelt el. A határozatban rögzítették a pótbefizetés összegét, de megadták azt is, hogy a határozat alapján alkalmazandó árfolyamon mennyi forintnak felel meg ez az összeg. A befizetés napja szerinti árfolyam eltér a határozat szerinti árfolyamtól. Az árfolyam-különbözet sorsáról nem rendelkeztek a határozatban. Melyik árfolyamon kell rögzíteni a befizetést (a határozat vagy a befizetés napja szerinti)? Mi a teendő az esetlegesen keletkező árfolyam-különbözettel?

Kérdés: Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság – a hatályos jogszabályok alapján – 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."

Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A kft. a korábbi években fejlesztési tartalék címén lekötött tartalékba helyezett 30 millió forintot. Az elkészült lakást nem értékesíti, hanem bérbe adja. A bérbeadásra épített lakás – amennyiben azt aktiválja a használatbavételkor – aktiválandó értéke megvalósítható-e a lekötött tartalékból?

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 M Ft. Az egyik 50%-os tulajdonos elhalálozott, ezért a kft. visszavásárolta az örökösöktől az üzletrészt 60 M Ft értéken. A lekötött tartalék képzése megtörtént. A kft. jelenleg a 1,5 M Ft névértékű üzletrész bevonását tervezi, egyidejű 1,5 M Ft tőkeemeléssel, a szabad eredménytartalék terhére, hogy a törzstőke ne csökkenjen a minimális érték alá. A tulajdonos szeretné 3 gyermekének ajándékozni/eladni az üzletrészét. A 7161-es és a 8509-es kérdésekre adott válasz alapján úgy gondolom, adózási szempontból jobban jár, ha értékesíti 3 M Ft-ért az üzletrészt, mintha elajándékozza, mert ajándékozás esetén az ajándékozó apának árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezne (120 M Ft piaci érték – 1,5 M Ft szerzési érték különbözete), amely szja- és szochoköteles. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyermekeknél nem keletkezik bevétel a 120 M Ft piaci értékű üzletrész megszerzésével kapcsolatosan.

Kérdés: Szeretnénk érdeklődni, hogy a
– VP2-4.1.1-20 Állandó telepek fejlesztésének támogatása,
– VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása,
– VP 2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása
pályázatok alapján kifizetett támogatás összegét tőketartalékba kell-e helyezni? A pályázati felhívásokból és a támogatói okiratokból ez nem derül ki. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet szerint úgy gondoljuk, hogy helyesen járunk el, ha tőketartalékba helyezzük a támogatások összegét.

Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi köre gépjármű-nagykereskedelem és -gyártás. A gyártás Kínában történik. Termékkörfejlesztés kapcsán döntés született, hogy a magyar társaság megveszi az új termékhez a gyártóeszközt, melyet a kínai gyár rendelkezésére bocsát, kizárólagosan a társaság részére történő gyártás céljából. A gyártóeszköz Kínában marad (paritás EXW), a magyarországi cég lesz a 100%-os tulajdonosa. Erre a beruházásra nagy összegű fejlesztési tartalékot képeztünk az előző évek adózott eredményéből. Még szerződéskötés előtt állunk. Elszámolható-e a fejlesztési tartalék terhére ez a beruházás, számviteli szempontból a tárgyi eszközök között kimutatható-e, kell-e kvázi telephelyet létesítenünk Kínában? Hogyan számolhatunk el akkor, ha a gyártóeszköznek 50-50%-ban lenne tulajdonosa társaságunk, illetve a kínai gyár?

Kérdés: Vállalkozásunk 4 magánszemély tulajdonosából 3 kilépett, őket a vállalkozás vásárolta ki. Most a visszavásárolt saját üzletrészt szeretnénk megszüntetni, a lehető legegyszerűbb módon. Asaját üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 34.800 ezer forint, névértéke 1800 ezer forint. Avállalkozás jegyzett tőkéje 3000 ezer forint. Helyesen járunk-e el akkor, ha a saját üzletrészt a vállalkozás bevonja az alábbiak szerint? Első lépésként a vállalkozás tulajdonosa határozatot hoz, amelyben a saját üzletrész bevonásáról dönt, valamint a jegyzett tőke 1800 ezer forinttal való növelését határozza el, hogy a jegyzett tőke 3000 ezer forint maradjon. Második lépésként a cégbejegyzés napjával a saját üzletrész névértéke és nyilvántartás szerinti értéke különbözetével, 33.000 ezer forinttal csökkenti az eredménytartalékot. Így a saját üzletrész 0 forintra fut. Végezetül a saját üzletrész vásárlásakor képzett 34.800 ezer forint lekötött tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba. A fenti leírtak – véleményünk szerint – nem jelentenek adófizetési kötelezettséget a vállalkozás és a tulajdonos számára. Helyesen gondoljuk? Van egyszerűbb módja a saját üzletrész megszüntetésének?