Találati lista:
61. cikk / 466 Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése
Kérdés: Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.
62. cikk / 466 Készletekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése
Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?
63. cikk / 466 Készleteltérések rendezése
Kérdés: Cégünk kettős könyvvezetésben, elsődlegesen a 6–7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban könyvel. A saját termelésű készletek elszámolása mennyiségben és értékben is történik. A 2021. évi termelésű kukoricát 2022-ben értékesítettük, az elszállítása is ebben az évben történt. A tényleges átméréskor derült ki, hogy nincs meg a könyv szerinti készlet. 2021-ben nem számoltunk el kálót, valamint a szárítási, tisztítási veszteség elszámolása is téves volt. A káló elszámolása és a hozam módosítása után még normán felüli hiány elszámolása is szükséges, amelynek egy részét áthárítottuk a készletfelelősre. Ezeket a könyvelési tételeket 2022. évre könyvelnénk, mivel a jelentős hiba mértékét nem érjük el. Kérnénk a könyvelési tételek leírását: normán belüli hiány/káló elszámolása, 2021. évi hozam módosítása, normán felüli hiány elszámolása, áthárított kár könyvelése.
64. cikk / 466 Egyenlegközlőben szereplő követelések-kötelezettségek dátuma
Kérdés: Társaságunk 2022. 12. 31-re vonatkozó egyenlegközlő leveleket kíván kiküldeni a partnereinknek a fordulónapi vevőkövetelés/szállítói tartozás összegéről. A számviteli törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatok milyen dátumra vonatkoznak. A rendszerünkben szerepel egy könyvelési dátum, ami arra szolgál, hogy a bevételt, szállítói oldalon a költséget melyik időszakra számoljuk el. Továbbá szerepel még a bizonylati dátum és az áfa teljesítési dátuma. Az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatokat ezek közül melyik dátumra vonatkozóan készítsük el? Jelenleg a könyvelési dátumra vonatkozóan készítjük el a listát.
65. cikk / 466 Kiválás során a vagyon változása
Kérdés: "A" társaságban lévő termelőeszközöket (gépek, ingatlanok, járművek) a magánszemély tulajdonosok kiválás útján kiviszik egy már működő, szintén általuk tulajdonolt "B" társaságba. Jelenleg "A" társaság bérleti szerződés keretében adja bérbe "B" társaságnak az eszközöket. A cél, hogy az eszközök a termelést végző "B" társaságba kerüljenek, majd ezek után kívánják a magánszemélyek értékesíteni "B" társaságban lévő üzletrészüket harmadik fél számára. Az átalakulás során nem élnek a piaci értékelés lehetőségével, az eszközök könyv szerinti értéken kerülnek átadásra.
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?
66. cikk / 466 Pénztárgéphálózat minősítése
Kérdés: Vendéglátóipari egységet üzemeltető cég jelentős felújításokat végzett az általa kezelt étteremben. A konyhai gépészet felújítása mellett korszerűbbre cserélték a pénztárgépeket is. A pénztárgéphálózat több pénztárgépet is tartalmaz, amelyek összeköttetésben vannak a rendelések feldolgozását követő rendszerrel, illetve a banki terminálokkal. Az étterem tekintetében kezelhető-e műszaki eszközként a pénztárhálózat, vagy inkább egyéb berendezésnek minősül? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap-csökkentő tétel érvényesítése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy megfelelően kerüljön elszámolásra a pénztárgép-beruházás.
67. cikk / 466 Vagyonátértékelés beolvadásos kiválás esetén
Kérdés: A számviteli törvény 137. §-ának (2) bekezdése szerint: "Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, az (1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható." Ez azt jelenti, hogy beolvadásos kiválás esetén (hiszen mind a kiinduló, mind a fogadó társaságnál tiltott az átértékelés) nem lehet alkalmazni vagyonátértékelést? Vagy a köztes, valójában létre sem jövő társaság alkalmazhatja?
68. cikk / 466 Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése
Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
69. cikk / 466 Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor
Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
70. cikk / 466 Vagyonleltár részletezettsége
Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
