Találati lista:
131. cikk / 197 Szakképzési hozzájárulás – fejlesztési támogatás
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagyunk. A fejlesztési támogatás egy részét még augusztus 31-e előtt átutaltuk. A szeptember 1-je után még utalandó fejlesztési támogatásokat milyen feltételekkel lehet a szakképzést folytató intézmények részére pénzügyileg rendezni?
132. cikk / 197 Munkavállalók átvétele – számlázás
Kérdés: "A" vállalkozás munkajogi jogutódlással átveszi "B" társaság munkavállalóit a hónap első napjával. Adminisztrációs hibák miatt az átvétel csak a hónap 15. napjával történik meg. "A" és "B" vállalkozás megállapodtak abban, hogy a hónap első felére eső munkabért és annak járulékait, amelyek "A" vállalkozásnál merültek fel, "B" társaság megtéríti. Kell-e számláznia "A" vállalkozásnak "B" társaság felé? Ha igen, akkor az áfát fel kell-e számítani? Ha kell számlázni, a számlán milyen jogcím szerepeljen?
133. cikk / 197 Közhasznú társaság által működtetett szakiskola beruházása
Kérdés: A kht. – mint fenntartó – egy szakiskolát működtet. A fenntartó – túlnyomó részben – a szakiskolában tanulók létszáma alapján kapja az államtól a működéséhez szükséges normatívát, majd annak egy részét átutalja a szakiskolának. A kht. az iskola jövőbeni működtetése céljából ingatlant vásárolt, és azt a könyveiben tartja nyilván. A beszerzés pénzügyi fedezetét a normatíva iskolának át nem utalt része, illetve bérletidíj-bevétel, pénzügyi befektetések hozama biztosítja. Az ingatlan felújítását tervezik, addig azonban bérbeadás útján hasznosítják. Az ingatlanbeszerzés, illetve a felújítás pénzügyi fedezetéhez használt normatívát hogyan kell elszámolni? A kht. az iskola működésével kapcsolatban különböző költségeket számol el (megbízási díj és annak járulékai, egyéb szolgáltatások számlái). Ezek fedezetét is a normatíva jelenti, ami nem kerül átutalásra az iskolának. El lehet ezt a kht.-nél költségek ellentételezésére kapott támogatásként számolni? A felsorolt problémák a 2007. üzleti évet is érintik.
134. cikk / 197 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
135. cikk / 197 Iskola rehabilitációs járuléka
Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
136. cikk / 197 Nyugdíjba vonuláskor céltartalék
Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?
137. cikk / 197 Karbantartás a megrendelő anyagával
Kérdés: A társaság tárgyieszköz-karbantartást úgy végeztet, hogy a karbantartási anyagot megvásárolja, és csak a munka elvégzését rendeli meg a külső kivitelezőtől. Ebben az esetben az anyagköltség is karbantartási költség, vagy vásárolt anyag? A társaság készletszámlákat nem vezet, költségeit az 5. számlaosztályban számolja el.
138. cikk / 197 Kisvállalkozás ismérvei
Kérdés: A kft. éves átlagos állományi létszáma 2004. és 2005. évben is meghaladta az 50 főt. Éves nettó árbevétele és a mérlegfőösszeg is kevesebb a 10 millió eurós értéknél. Nincs kapcsolt vállalkozása. Kisvállalkozásnak minősül-e? Kell-e innovációs járulékot fizetnie?
139. cikk / 197 Alkatrészek, festékpatronok nyilvántartása
Kérdés: Egy másológépek bérbeadásával, javításával, továbbá fénymásolással foglalkozó társaság rendszeresen vásárol különböző másológép-alkatrészeket és festékpatronokat (a bérbe adott gépekhez is). Hogyan történjen a beszerzési számla könyvelése, ha a beszerzéskor még nem állapítható meg, hogy a vásárolt termékeket a saját gép üzemeltetéséhez (a fénymásolás során), vagy a bérbe adott gépekhez használják fel, vagy áruként értékesítik? Milyen főkönyvi számlára kerül év végén a meglévő készlet?
140. cikk / 197 Társaságiadó-mérték: 10 százalék
Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
