198 talált cikk a létszám kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?

Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?

Kérdés: Kérem, ismertessék az úton lévő készletek helyes könyvelésének módját, mind a szállító, mind a vevő oldaláról! Az áru elindítása, átvétele, a számla időben eltér egymástól.

Kérdés: Az ügyvédi iroda a nemzetközi partnerirodáknak szakmai rendezvényeket szervez Magyarországon. A felmerült költségeket (szállás, étkezés, terembérlet, dekoráció stb.) a résztvevők létszámával arányosan közvetített szolgáltatásként számlázza a partnerirodáknak. A költségek továbbhárításáról írásban foglalt megállapodás rendelkezik. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e a számlán áfát felszámítani?

Kérdés: Az evás kft. alkalmazotti létszáma 3 fő, 1 fő betegápolás miatt fizetés nélküli szabadságot kért és kapott. Hogyan számoljuk el a szakképzési hozzájárulást?

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?

Kérdés: Hogyan kell kerekíteni a rehabilitációs hozzájárulásnál, ha mondjuk, 29 főt foglalkoztatunk? Ez 1,45 fő, vagy 1 dolgozó? A rehabilitációs hozzájárulás számításánál a részmunkaidőben foglalkoztatottakat hogyan kell számításba venni?

Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?