190 cikk rendezése:
141. cikk / 190 Közvetített szolgáltatások értéke
Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?
142. cikk / 190 Mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezménye
Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?
143. cikk / 190 Családi kedvezmény érvényesítése az adóelőlegnél
Kérdés: Dolgozónk év elején úgy nyilatkozott, hogy három gyermeke után családi kedvezményt kíván igénybe venni. Három gyermekük van, és a legnagyobb ugyan már betöltötte a 18. életévét, de technikumban tanul tovább. Dolgozónk felesége év elejétől munkanélküli-ellátásban részesült, de 2006. 07. 01-jétől elhelyezkedik. Kérdésem az, hogy év közben meg lehet-e osztani a családi kedvezményt, mivel dolgozónk a három gyermek utáni 12 E Ft-ot havonta nem tudja igénybe venni? A feleség sem fogja tudni igénybe venni a fennmaradó összeget előreláthatólag, de így év közben történő munkába állás esetén nyilatkozhat-e munkáltatójának, hogy nála is igénybe vegyék a családi kedvezményt, vagy csak év végén? Az Szja-tv. 40. §-ának (9) bekezdését nem tudom egyértelműen értelmezni.
144. cikk / 190 Alkalmi munkavállaló bére
Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy az állományon kívüli dolgozók munkabéreként kell elszámolni az alkalmi munkavállalók bérét. Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi munkavállalóknak kifizetett munkabér és közteherjegy a számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet? Vagy mást takar az alkalmi munkavállalók bére és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás fogalma? A szakképzési hozzájárulásnak mi az alapja az egyik, illetve a másik esetben?
145. cikk / 190 Golfklubtagsági díj elszámolása
Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
146. cikk / 190 Szakképzési hozzájárulás fizetése (eva)
Kérdés: Evás vállalkozás alkalmazottja után a foglalkoztatás minden megkezdett hónapjában a tárgyhó első napján érvényes minimálbér kétszerese után kell szakképzési hozzájárulást fizetni. Meg kell-e fizetni ezt az összeget, ha az alkalmazott táppénzen, GYED-en, GYES-en, GYÁP-on van?
147. cikk / 190 Dotáció az áfaarányosításnál
Kérdés: Az áfaarányosításnál a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet alapján igényelt dotációt figyelembe kellett-e venni? Ha igen, akkor hogyan kell az árbevétel és a dotáció arányát meghatározni? Milyen időközönként kell igényelni?
148. cikk / 190 Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint
Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
149. cikk / 190 Innovációs járulék fizetése kis- és mikrovállalkozásnál
Kérdés: Innovációs járulék fizetésére kötelezett-e a társaság 2006-ban, ha a létszám 2004. december 31-én 49 fő, 2005. január 1-jén 42 fő, 2005. december 31-én 48 fő, 2006. január 1-jén 44 fő, az éves árbevétel 2004-ben 2 682 740 E Ft, 2005-ben 2 527 300 E Ft, a mérlegfőösszeg 2004. december 31-én 881 221 E Ft, 2005. december 31-én 992 700 E Ft? Hány év adatait kell figyelembe venni?
150. cikk / 190 Családi kedvezmény
Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményt vehet igénybe dolgozónk az alábbi esetben: a válófélben lévő férfi kapta (és kapja most is) két gyermeke (1 vérszerinti és 1 nevelt gyermek) után a családi kedvezményt 8000 Ft/hó összegben. Már külön háztartásban él új élettársával, aki betöltötte terhessége 91. napját. A két gyermek a feleségnél maradt, de hivatalosan nem váltak el. Hogy változik a helyzet, ha a válás kimondása után a gyermekeket a volt feleségnek ítélik?
