105 cikk rendezése:
91. cikk / 105 Tanulmányi szerződés felbontása
Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
92. cikk / 105 Betéti társaság két beltagja munkaviszonyban
Kérdés: Lehet-e az új Gt. szerint is munkaviszonyban a bt. két beltagja? Helyes-e az a megoldás, hogy mindkét beltag munkaviszonyban dolgozik a bt.-ben úgy, hogy egymás munkaszerződését írták alá? Gyakorolhatják-e egymás felett a munkáltatói jogokat, ha azonos üzletrészekkel rendelkeznek? Ha így nem lehetséges, gyakorolhatja-e a munkáltatói jogokat a taggyűlés? Összefoglalóan: van-e arra lehetőség, hogy az ügyvezető beltag ne vállalkozói, hanem alkalmazotti jogviszonyban dolgozhasson saját bt.-jében?
93. cikk / 105 Evás egyéni vállalkozó tevékenysége
Kérdés: Evás egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységet vállalkozói szerződéssel (számlásan) és megbízási jogviszonyban is folytatja. Ebben az esetben a megbízási jogviszonyban kapott díjazása evás bevételnek minősül-e, vagy önálló tevékenységként (90% jövedelem?) adózhat? Egyáltalán végezhető-e különféle jogviszonyokban ugyanaz a vállalkozói igazolványban is megjelölt tevékenység? Ha a válasz nemleges, kérem, részletezzék a jogkövetkezményeket is.
94. cikk / 105 Eseti megbízás adó- és járulékvonzata
Kérdés: Társasüdülő, adószám nincs, bevétel csak a tulajdonosok által fizetett közös költség. Megbízási szerződés kötése valamilyen munka elvégzésére (pl. bokornyírás), ha a minimálbér 30 százalékát nem haladja meg a megbízás, milyen tb- és adóvonzata van? A társasüdülőnek kell-e szja-előleget levonni, adószámot kérni stb? Korlátozott-e egy éven belül a megbízásos szerződés kötése a minimálbér 30 százaléka alatt? Pl. lehet egy évben ugyanazzal a személlyel több alkalommal kötni?
95. cikk / 105 Kiállításszervezés költségei
Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?
96. cikk / 105 Bizományba átvett régiség értékesítésének elszámolása
Kérdés: A kft. régiségértékesítéssel foglalkozik. Az értékesítendő árut – megbízási szerződéssel – bizományba veszi át. A szerződés tartalmazza a beadási árat, meghatározza az eladási árat, a megbízottat megillető jutalékot. A kft. minden eladásról számlát állít ki, a beadási árat akkor számolja el, amikor a megbízó azt kézhez kapja. Helyesen jár-e el a kft.?
97. cikk / 105 Számlát adó oktató áfája
Kérdés: Mely esetekben kell a számlát adó oktatónak áfát felszámítania? Vonatkozik-e rá a mentesség, ha akkreditált képzést nyújtó tanfolyamon oktat?
98. cikk / 105 Szt. 150. §-a (3) bekezdésének értelmezése
Kérdés: Amennyiben rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel, de a képesítés megszerzését követő 3 éves gyakorlat hiányában nem regisztráltathatom magamat, könyvelhetek-e és beszámolót készíthetek-e olyan társaságnál akár alkalmazottként, akár vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében, amely könyvvizsgálatra kötelezett, vagy a vállalkozó döntése alapján, amelynél könyvvizsgálat van? Én rendelkezem a törvény által előírt képesítéssel, a könyvvizsgáló pedig a szükséges engedéllyel. Helyesen értelmezem a törvényi előírást?
99. cikk / 105 A 2003-ban kifizetett könyvvizsgálói díj (eva)
Kérdés: Könyvvizsgáló vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Áttértem az evára. A megbízók a könyvvizsgálói díjat a megbízási szerződés szerint részletekben fizetik, az utolsó részlet a 2002. évi beszámoló auditálásának időpontjában esedékes, döntően 2003. 03-05. hóban. Készpénzes számlát állítok ki. A 2002. évi egyéni vállalkozói adóbevallásban emelni kellett ezekkel a tételekkel a bevételt, vagy pedig a megbízási szerződés szerint kell eljárni?
100. cikk / 105 Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?