Találati lista:
191. cikk / 740 Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása
Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
192. cikk / 740 Külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedés értékelése
Kérdés: Hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő, külföldi befektetéseket? A mérlegfordulónapi értékeléskor kimutatott árfolyamveszteséggel csökkenthető-e a már korábban devizában kimutatott értékhelyesbítés, illetve az árfolyamnyereség összegével az értékvesztésként elszámolt összeg?
193. cikk / 740 Beolvadás esetén osztalék fizetése
Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
194. cikk / 740 El nem ismert árbevétel utólagos elismerése
Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
195. cikk / 740 Pótbefizetés euróban
Kérdés: Két belföldi magánszemély tagból álló kft. társasági szerződése lehetőséget ad a tagoknak pótbefizetés teljesítésére (évente kétszer 3 millió forint értékben). Van-e lehetőség ezt euróban teljesíteni a kft. valutapénztárába történő befizetéssel?
196. cikk / 740 Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása
Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
197. cikk / 740 Devizakészletek lekötésének, felszabadításának árfolyama
Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza ugyanazon bankon belüli lekötése, illetve felszabadítása eredményez-e olyan változást, amelyet az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell nyilvántartásba venni? És valutakészlet lekötése, felszabadítása esetén?
198. cikk / 740 Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése
Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
199. cikk / 740 Kulcsrakész kivitelezés alvállalkozóinak elszámolása
Kérdés: A társaság építési fővállalkozóként épületek kulcsrakész kivitelezésével, felújításával foglalkozik, amelyet kizárólag alvállalkozókkal végeztet el. A munkák irányítására, illetve végzésére saját főállású munkavállalóval nem rendelkezik, az alvállalkozói teljesítmények – a számviteli törvény szerint – nem minősülnek közvetített szolgáltatásnak. Hogyan kell elszámolni a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák készletre vételét mint befejezetlen termelést? Lehet-e aktivált teljesítményként?
200. cikk / 740 Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel
Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
