Hiányzó kreditpont pótlása

Kérdés: Pénzügyi és Számviteli Főiskolát végeztem 1974-ben. Könyvvizsgáló lettem 1986-ban, az elmúlt években is ezen a területen dolgoztam. Jelenleg saját cégeinket könyvelem. Regisztráltam mérlegképes könyvelőként és adószakértőként. 2023-ban 4 pontom hiányzik a kreditpontokból. Jelenlegi jogszabályok alapján van-e jogorvoslati lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Nyomós indokkal (pl. tartós betegség, amit orvossal kell igazoltatni) van kimentési lehetőség, amihez kapcsolódó kérelem a mérlegképes és adószakértői területen is 2024. március 31-ig küldhető be a Pénzügyminisztériumba (csak a 2023. évi továbbképzés alól kérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Új értékhatár regisztrált mérlegképes könyvelő kötelező alkalmazásánál

Kérdés: Autóbontó kft. számviteli elszámolásában milyen változások vannak 2023. július 1-től? Mennyiben érintik a nyár eleji törvénymódosítások a beszámoló készítésének szabályait, időpontját egy autóbontó kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2023. nyári módosítását a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (a továbbiakban: törvénymódosítás) tartalmazza, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Civil szervezet kiegészítő melléklete

Kérdés: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdése szerint: "A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett – az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével – a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz", és amely előírást először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az itt említett civil törvény különös előírást e tekintetben a támogatások, illetve a megvalósított programok tekintetében ír elő. Egyesületünk kettős könyvvitelt vezet, egyszerűsített beszámolót készít, közhasznú alaptevékenységén kívül más tevékenységet nem folytat, bevételei tagdíjakból és oktatási díjakból (összesen 2 millió), illetve a kapott támogatásokból (10 millió) tevődik össze. A beszámoló elkészítésére az OBH által közzétett, az idén PK-542 számot viselő nyomtatványt használjuk, amelynek 9. oldala a "Kiegészítő melléklet", az azonban csak a civil törvényben nevesített közzétételeket tartalmazza ugyanúgy, ahogy a korábbi években is. Mit kell tartalmaznia a mi esetünkben a kiegészítő mellékletnek (kell-e külön kiegészítő melléklet)? Szükséges-e esetünkben mérlegképes könyvelői minősítéssel rendelkező szakembert alkalmazni a beszámoló összeállítására (ellenjegyzésére)?
Részlet a válaszából: […] Mint ahogyan a kérdésben is idézte, a civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz. A számviteli törvény (Tv.) 96. §-ának (4) bekezdése sorolja fel, hogy az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
Részlet a válaszából: […] A választ adó feltételezi, hogy a kérdező nem mérlegképes könyvelő, és ennek megfelelően válaszol.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] A kérdező hosszú leveléből csak a leglényegesebb részeket idéztük. A kérdésben leírtakat csak részben tudjuk megerősíteni, mert vannak olyan részei, amelyek pontatlanok (közösköltség-előleggel való elszámolás), másrészt a közös képviselő jogszabályellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Egyház könyvvezetése

Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott Korm. rendelet 2. §-a valójában választ ad az első kérdésre. A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek az Szt. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait – a belső szabályában a beszámolót alátámasztó sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert arra utal, hogy a számviteli törvény, a Ptk. kapcsolódó előírásait nem vagy nem megfelelően vették figyelembe.Feltételezzük, hogy a könyveléssel foglalkozó betéti társaság az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a számviteli előírásokban nincs változás!Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja alapján az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda egyéb szervezet. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének kreditpontjai

Kérdés: Mérlegképes könyvelő kötelező továbbképzése vállalkozási szakon milyen tananyagból (adózás, számvitel, szakmai...), hány kreditpont megszerzését írja elő? Miből hány kreditpontot kell megszerezni egy évben?
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésével kapcsolatos előírásokat egyrészt az Szt. 152. §-a, másrészt a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10., 10/B. §-ai részletezik.A számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Pénzmosással kapcsolatos oktatás

Kérdés: Számviteli szolgáltatást végzőknél a Pmt.-oktatást ki végezheti, milyen végzettség szükséges hozzá? A szolgáltatást végzőnél egy mérlegképes könyvelő van, az ő oktatását a társaság bármely tagja vagy alkalmazottja elvégezheti? Vagy külső személynek kell elvégezni egyszemélyes kft.-nél, ahol a tag a számviteli szolgáltatást végző?
Részlet a válaszából: […] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. (Pmt.) tv. 32. §-a alapján a szolgáltató (a kft.) köteles gondoskodni arról, hogy – az adott esetben – a könyvviteli tevékenységet megbízási, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2
3
5