Értékvesztés mértéke a követelések mérleg-fordulónapi értékelésekor

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján a követelésekreértékvesztést kell elszámolni, ha azok megtérülése – a vevő, az adós minősítésealapján – bizonytalan. Az értékvesztés mértékére (nagyságára) utal ahivatkozott előírás azzal, hogy az értékvesztést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt befektetési jegyeket az általános számviteli előírásoknakmegfelelően tényleges bekerülési értékükön (a kérdésben leírt esetben: 34 400 EFt összegben) kell állományba venni, és mindaddig ezen az értéken kimutatni,amíg azokat nem értékesítik, illetve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] Ha a tanulmányi szerződést felbontják, és az átvállaltoktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a megbízó amegbízottat, akkor ezzel összefüggésben nem keletkezik jövedelme amegbízottnak. A vállalt időnél rövidebb ideig történő foglalkoztatás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Bíróság által korábban megítélt követelés

Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján a követelésekközött kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti évmérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is. Ez az előírás 2005.január 1-jétől hatályos, bár a 2004. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket (ideértve a meghatározott futamidejűbefektetési jegyeket is) – az általános számviteli előírások szerint -bekerülési értéken kell a könyvekbe felvenni. Ha a vételkori ár (a megfizetettellenérték) alacsonyabb volt, mint a névérték, akkor ezen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja tételesenmeghatározza, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésenalapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott –, utólag adott engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban részben benne van aválasz is.Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján afejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatástcsak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (T 384 – K 9894) lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

OEP-től kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Egészségügyi alapellátást folytató társas vállalkozás folyamatosan havonta – megközelítőleg azonos összegben – kapja az OEP-től a támogatást. Ezen összeget az OEP a társaság bankszámlájára utalja. Számlázni nem kell. Az átutalásból nem derül ki, hogy az melyik időszakra vonatkozik. Csak utólag, az OEP által megküldött kimutatásokból állapítható meg, bonyolult számítással. Az év végi elhatárolások könyvelésénél figyelemmel kell-e lenni e tényre? Vagy az utalt összeget folyamatos teljesítésként vehetjük figyelembe tárgyhavi bevételként?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint minden társas vállalkozás(még az egészségügyi alapellátást folytató is!) a kettős könyvvitel szabályaiszerint köteles könyvviteli nyilvántartást vezetni, az Szt. tételes előírásait,a számviteli alapelvek követelményeit betartva a tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Kötbér tervezett és tényleges összege különbözetének elszámolása

Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. kötbére vonatkozó szabályai alapján: a kötelezettmeghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyanokból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér).Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A két fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Pénzbeli támogatás, ingyenesen átadott áru

Kérdés: A szakmai szervezet közgyűlésének megrendezéséhez kapunk egyrészről pénzbeli támogatást, adományt (a részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözet ellentételezésére), másrészt cégektől ingyenesen bizonyos árukat. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözetellentételezésére kapott támogatást, adományt (bár ez az adott esetben nemnevezhető adománynak) az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján azegyéb bevételek között kell elszámolni, jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
1
18
19
20
29